Katona József Lexikon Katona József Lexikon

Csányi János Csányi János

Csányi János (Kecskemét, 1788. márc. 30.—Kecskemét, 1870. jún. 29.) városi tanácsnok, főbíró. Apja, Cs. János iparos, fia neveltetéséről elismerésre méltó módon gondoskodott. Elemi iskoláit Kméten, középiskoláit Pesten végezte, majd a debreceni koll.-ba került. 1810. szept. 10-én esküdött fel ügyvédnek, 1820-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott szülővárosában. 1820. nov. l-jén lépett Kmét város szolgálatába tiszti főügyészként. 1826. nov.-ben tanácsnoknak választották, 1826-tól 30-ig főjegyzői feladatokat is ellátott. Abban az időben volt Kmét egyik vezetője, mikor a város polgárai között — a 20-as, 30-as években — egyenetlenség támadt. 1841-ben főbírónak választották. 1844-ig volt a város első embere, majd ismét tanácsnok volt 1848-ig. A 48-as törvények alapján megtartott tisztújításon újra főbírói tisztre emelte a nép bizalma. A forradalom és szabadságharc idején is higgadt, megfontolt vezetője volt Kmétnek. 1849. júl.-ban a városba bevonuló osztrák tábor dühétől, a feldúlástól és kirablástól mentette meg Kmétet. 1851-ig volt főbíró. 1851-ben a járásbíróság elnökévé nevezték ki. Ezen a poszton sem volt vakon engedelmeskedő híve a hatalomnak, mindig a város érdekeit tartotta szem előtt. Egyetlen rendeletet sem foganatosított addig, amíg annak hátrányáról fel nem világosította a feljebbvalóit. Gyakran kapott ezért rendreutasítást. Olyannyira, hogy amikor a bíróságot 1854-ben újjászervezték, Csányit mellőzték, noha kitűnő jogász és nagy törvényismerő volt. 1855. nov. 24-től 1861. januárjáig bizalmi tanácsnoka volt a városnak. 1861. febr. elején a nép szavazata a polgármesteri székbe juttatta. 1862-ig volt polgármester, majd 1862. dec.-től 1866-ig ismét a városi tanács tagja. 1867 elején nyugdíjazták, mert szélhűdése miatt hivatalát nem tudta ellátni. A tanács érdemei elismeréseként életfogytiglani nyugdijat biztosított számára. Nemcsak irányította a várost, de gondoskodott arról is, hogy az utókor megismerje az akkori Kmétet. Cikkeket írt a Társalkodóba, a Tudományos Gyűjteménybe, a Vasárnapi Újságba. Ő írt először életrajzot Katona Józsefről, akinek hivatali főnöke volt; javaslatot tett műveinek kiadására, ez ügyben Erdélyi Jánossal levelezett. Fiatal korában kísérletet tett a drámaírásban is. — F.m. Kecskemét város pecsétjéről, Tudományos Gyűjtemény 1840, 8. sz.; Kecskemét a mint van, Társalkodó 1840, 17-22. sz.; Katona József, Társalkodó 1840, 43. sz., újból = Katona Emlékkönyv, Kecskemét, 1930; Kecskemét és tanintézetei, VÚ 1857. márc. 29. — ír. KNKN 1893; T. Erdélyi Ilona: Katona József műveinek első kiadói tervéről, Fo 1991, 11. sz. (Cs.J. két, Erdélyi Jánosnak írt levelével). (PF.M.)
 

Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona ;  [Kieg. Orosz László, Markó László]. - Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992. - p.139-140. Lásd a katalógusban>>

Kecskeméti életrajzi lexikon

Tovább a lexikon teljes szövegéhez>>