Az Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814-ben drámapályázatot hírdetett. E felhívás nyomán 1815 nyarára elkészült Katona József Bánk bán című drámája, melyet elküldött a folyóirathoz. 1818-ban kihírdették a pályázat eredményét, de a Bánk bánt nem említették a kiemelendő alkotások között. Katona József figyelmét elkerülte ez az eredményhírdetés (lásd Jegyzés), már a pályamű beadásától tovább dolgozott a drámáján. Még 1815-ben átadta a művet barátjának, a szintén ügyvéd és drámaíró Bárány Boldizsárnak, hogy mondjon bírálatot róla. 1816-ban pedig egy másik barátjának, a színész és énekes Udvarhelyi Miklósnak olvaste fel írását. A bírálatok és a tanácsok nyomán 1819-ben Katona átdolgozta a Bánk bánt, ez lett a mű végleges szövegváltozata.

Forrás: Bánk bán : dráma öt szakaszban / Katona József ; [szöveggond.,a mű értelmezését, elemzését segítő anyag elkészítése Hódi Gyuláné]. - Budapest : Nemz. Tankvk., 2010. - p. 141 -143. Lásd a katalógusban>>

A kolozsvári színházépítés befejezésének reménye az 1811-i országgyűlés nyomán erősödött. E várakozást kihasználva Döbrentei Gábor, Kazinczynak a gróf Gyulai családnál nevelősködő tanítványa 1000 forintot próbált gyűjteni oly eredeti magyar dráma jutalmazására, mellyel méltóképpen avathatnák föl az új színházat. 1814 elején megindított Erdélyi Múzeuma első számában egy 700 és egy 300 forintos jutalmat tűzött ki. A feladat: magyar vagy idegen történeti tárgyról szóló szomorújáték, a határidő 1815 szeptember vége, de előzetes jelentkezés esetén meghosszabbítható. Katona idejében megírta s el is küldte a Bánk bánt. Pesten dolgozott már rajta, anyagát csak itt gyűjthette (valószínűleg principálisánál, Halász Bálintnál lakott ekkor a Cukor-utcában), de a nyári törvényszünet idején Kecskeméten fejezte be; az első kidolgozás előversengését e szavakkal zárja: "Leültem almafám tövébe hát s írám Kecskeméten Jakab havának (július) 30-ikán."

Mai alakjába négy évvel megírása után formálta át Katona a Bánk bánt, mikor megunta várni a pályázat eredményét és a székesfehérvári színtársulat pesti vendégszereplése előadás reményével kecsegtette. A Közben eltelt idő alatt Katona nagyot haladt dramaturgiai tudatosságban, még inkább nyelv- és formaművészet dolgában.

Forrás: Katona József / Waldapfel József. - [Budapest] : Franklin-Társulat, [1942]. - p. 73-74.
Lásd a katalógusban>>

Katona 1813. aug 22-től Dabasi Halász Bálint patvaristákaként principálisánál lakott a Kecskeméti utcában. (Vö. Mályuszné It 1971. 173.; Waldapfel 74. szerint a Cukor utcában.) Ha a témával való ismerkedés talán korábbi is, az anyaggyűjtés s bizonyára a drámaszerkesztés és -megformálás nagy része Halász házában továbbá a Katonától szorgalmasan látogatott Egyetemi és Múzeumi Könyvtárban történt. A befejezés és az utolsó simítások színhelye lehetett a keltezésben megjelölt Kecskemét, mégpedig, mint Hajnóczy kimutatja, nem is a szülői ház, hanem Katona szüleinek széktói szőlője: ebben állott az az almafa, amelynek tövébe leült.