A Katona József kör az alapszabályok értelmében négy éveként alakult újjá, négy évi kötelezettséggel léptek abba be a tagok, négy évre választották a tisztviselőket és a választmányt. Az első négy éves időszak 1895. december 31-én járt le s a kör 1896. évi február hó 23-án tartott rendes közgyűlésében újjá is alakult. Az első ciklust övező hatalmas lelkesedés és tenni akarás lelohadt, a kör tagjainak tevékenységét a tétlenség, a tespedés jellemezte.
Pedig a kör működését Kecskemét város tanácsa is támogatta, hiszen 1896. évi február hó 6-án 2169. sz. alatt. kiadott határozatában arról értesítette a kör elnökségét, hogy a kör részére az új városháza egyik II. emeleti tágas termét, - mely egyideig Röszler Lajos ideiglenes szobrászati műterméül szolgált, - körhelyiségül átengedi és bebútoroztatja.
A kör működését igyekezett elősegíteni Horváth Döme elnök is, aki az éves beszámoló szerint:
„Könyvtárunk jelenleg több száz kötetre menő irodalmi értékű műből áll; ezen szám azonban hatalmasan emelkedik szeretett elnökünk azon ajánlata által, hogy több folyóirat átengedése, a Gyulai-féle Olcsókönyvtár és az egész világirodalmat magában foglaló s a tudományok minden körére kiterjedő lipcsei Universal-Biblithek összes fűzeteinek megszerzésével könyvtárunkat 2000 kötetre kiegésziteni sziveskedik.”
Kovács Pál titkár így számolt be jelentésében az 1896-97-es évről:
„Eltekintve attól, hogy a bőjti felolvasások befejezése után, márczius végével, illetőleg ápril hó elején más esztendőkben is szünet szokott beállani egész az őszi évad beköszöntéig: a millenáris esztendő egymást érő ünnepségei, - a melyek 1896. május hó 2-ikán vették kezdetüket, - egyébként is természetszerűleg háttérbe szorították, helyesebben szólva, egyidőre fölöslegessé tették a Katona-kör nyilvános működését. Mert az egymást nyomon követő ünnepségek oly annyira igénybe vették egész 1896. szeptemberéig városunk lakosságának a kulturális mozgalmak irányában melegen tausitani szokott összes érdeklődését, hogy valósággal egészségtelen túlterhelést okozott volna, körünk úgyis csak hasonirányban kifejthető minden legkisebb szereplése.”
A visszaesés következtében rendes felolvasó ülést énekkel, zenével és szavalattal egybekötve a lefolyt két év alatt mindössze 4-et tartott a kör. Ezen rendes felolvasó üléseken kívül, melyek a titkári jelentés szerint „mindegyike nagyszámú, díszes közönség jelenlétében folyt le s a szép erkölcsi siker mellett, a 20 krajcáros csekély belépti-díjak daczára is, tekintélyes anyagi jövedelmet hajtott a kör pénztára javára”
két irodalmi ünnepélyt rendezett a kör : Katona József születési évfordulójának megünneplését 1897. november 11-én, és előtte a Klapka-emlékünnepélyt 1896. április hó 6-án, a hős tábornok születési évfordulóján.
Klapka György
Klapka György tanuló korában, 1832-34-ben, két évig lakott Kecskeméten, a helybeli kegyesrendi atyák már akkor is jóhírű gimnáziumában végezte középiskolai tanulmányait s ugyancsak itt tanult meg magyarul. A Klapka-asztaltársaság javaslatára a Katona-kör közgyűlése felkérte a városi tanácsot, hogy a Csongrádi–kisutczát, a melynek 48-ik számú házában lakott Klapka annak idején 2 esztendeig, - Klapka-utczának nevezze el.
A névadásra ünnepélyt szerveztek, amelyen felavatták Klapka György egykori lakóházának falán a rá emlékező emléktáblát, amit a helybeli Muth-testvérek készítettek el.
1898-ban egészségi állapotára való tekintettel lemondott Horváth Döme, a kör elnöke, aki 1899-ben el is hunyt. A tényleges visszaesés ez után következett. A 2. ciklus 1899. december 21-én lejárt, de nem akadt vállalkozó az ügyek intézésére. A Kecskemét című újság már 1900. november 19-én így írt erről:„A Katona József Kör jogilag nem létezik, tényleg pedig hosszú idő óta nem adott magáról életjelt.”
1901-ben dr. Kovács Pál vette át az elnöki teendőket, s ezzel új irányt mutatott a kör működésének.
Székfoglaló beszédében így nyilatkozott:
„A vidéki irodalmi és közművelődési körök jelentősége és hivatása ma már nem az irodalom pártolásában, nem is a tudományok mivelésében, hanem sokkal inkább az irodalmi és művészi érzék s a tudományos műveltség közvetitésében határozódik. Közvagyonná tenni az irodalmi és művészi izlésben, a tudományos ismeretekben s általában a közműveltségben gyökerező erőt; biztos és öntudatos irodalmi és művészi ízlést fejleszteni közönségünkben; összefoglalni alkalomszerűleg az egy körbe tartozó tudományos ismerteket; felnyitni a szaktudományok kincses házának ajtóit és az ott felgyülemlett temérdek kincset aprópénzre váltani s a művelt és nem művelt közönség minden rétegében szétszórni: ez ma a vidéki körök legszebb kultur-missziója és erejükkel arányban álló feladat.”
Fáradozásaik azonban nem jártak sikerrel. Az ismeretterjesztő felolvasásokat gyér közönség látogatta. Panaszkodott is a kör egyik ülésén az elnök:
„ Épen azok, akik vezető szerepet igényelnek s részben visznek is társadalmi életünkben, rendszeresen távolmaradtak üléseinkről. Amig a fővárosban s itt-ott a vidéken is a szabad liceum előadásai zsúfolásig megtöltik a felolvasó termeket, addig a mi hasonló természetű felolvasásaink csak egy szűkebb körű társaságnak tudták állandó érdeklődését felkelteni.”
A kör tagjai újabb és újabb ötletekkel álltak elő, melyekkel a kör életét kívánták felpezsdíteni.
„Tegyük Kecskemétet a magyar dráma Bayreuthjává az által, hogy Katona Bánk bánját minden évben november 11-én a kecskeméti szinházban az e célra meghivott legkiválóbb drámai művészek adják elő; s legyen ez mintaszerű előadás, fényesen kiállitott korszerű ruházat és diszletek tekintetében is.”
Katona Józsefhez méltó síremlék felállítását, a városban pedig legmegfelelőbben a szinház előtti téren monumentális szobormű állítását is elhatározták. Tervbe vették még, hogy létesítsen a kör a Városi Múzeummal kapcsolatban Katona-múzeumot, amelyben „összegyüjtendők volnának a Katona-reliquiák és a Katona-irodalom, nevezetesen a költő munkáinak minden kiadása s a rávonatkozó kritikai és irodalomtörténeti művek és emlékezések.” Egyelőre ezek csak tervek maradtak.
1905-ben új vezetőség alakult – új tervekkel. „Rendszeres havi felolvasó üléseket fogunk az őszi és téli hónapokban divatba hozni, főleg azért, hogy e meghatározott felolvasó napokkal hozzánk szoktassuk a közönséget s így állandó hallgatóságra tegyünk szert. A felolvasások számát egyelőre hatban állapitottuk meg, de már az első évben is csak négyet tarthattunk meg.”
Az ok : az érdektelenség. A márciusi nemzeti ünnepről készült beszámoló mindezt tükrözve, lesújtó tudósítást adott a rendezvényről:
„A Dalárda gyönyörű hazafias énekeit üres falak hangoztatták vissza, Garzó Béla tagtársunk hazafias tűztől izzó beszéde nem volt akit lángra gyujtson; s Vécsey Ilona csengő hangja néptelen padoknak dörögte el Ábrányi Emil lendületes „Márciusi eskü”-jét. Az akkori időkben nem akadt Kecskeméten 15 ember, aki eljött volna a Katona-körbe március 15-ikét ünnepelni!”
A kör életének felpezsdítésére kapóra jött a vallás- és közoktatásügyi Miniszter rendelete, mely az egyszerűbb emberek műveltségének emelésére népszerű felolvasások tartására kötelezte országosan helyi középiskolák tanártestületét.
Az 1906-907-es ciklust értékelő titkári jelentés így ír erről:
„Akik e felolvasásokat intézték, mind bent ültek a Katona-kör tisztségeiben; maguk a felolvasók tán kivétel nélkül tagjainak sorából kerültek ki, éppen azon rétegből, melyre felolvasóink megválasztásánál legjobban számithattunk. A népben a törzsközönség vasárnapról-vasárnapra hiven és kitartóan kereste föl az előadásokat, melyek az ő értelmi színvonalához mérten ismertették előtte a tudományok különböző ágait. A hallgatók száma állandóan több százra rúgott, akik feszült figyelemmel hallgatták s egyik hétről a másikra számontartották a sorbakerülő előadásokat. A Katona József kör, minden egyebet mellőzve, öntudattal emelheti ki, hogy egyszerű, igénytelen eszközökkel a mai forrongó időkben is megtalálta a nép alantasabb műveltségű rétegeire való hatás módját. ”
Kacsóh Pongrác
Az előadások igen tág témakörben szerveződtek: az úgynevezett műveltebb közönségnek művészettörténet, szociológia, városfejlődési kérdések, és dr. Kacsóh Pongrác maradandó zenetörténelmi előadásai, mindezek összesen 32 alkalommal. A népies előadások sorozatában , a kör szavaival élve : „ az egyszerű, szinte analfabétának mondható néposztály szinvonalához és igényihez mérten ” 13-13 előadást tartottak az irodalom- és politikai történet, a földrajz, egészségtan és természettudományokból vett témákról.
A Katona József Kör alapszabályban rögzített feladata -Katona József kultuszának ápolása - újabb és újabb ötletekre sarkallta a kör tagjait. Terveik között szerepelt ebből az időből:
„ a Szentháromság temető lezárt parcellájából Katona József hamvainak ekszhumálása és végleges helyre áthelyezése kérdése, másfelöl pedig még az 1908. év januárjában felhivtuk a Városi Tanács figyelmét egy nevezetes dátumra, amit nem szabad nyomtalanul elrepülni engednünk fejünk felett: 1915. nyarán lesz tudniillik 100-ados évfordulója Bánk-bán megiratásának. Ez a nevezetes évforduló lenne méltó alkalom Katona hamvainak áthelyezésére és egy nagyobb szabású emlékmű létrehozására egyaránt.”
Az 1911-es Katona –ünnepségről , mely egyben a Kör 20 éves jubileuma is volt, a Kecskeméti Lapok így számolt be:
„Városunk nagyjelentőségű irodalmi és kulturális egyesülete, a Katona József Kör, 20. éve immár minden év november 11-én meg szokta ünnepelni a legnagyobb magyar tragédiaírónak, a mi Katonánknak emlékét .Az idei ünnepélynek különös érdekességet kölcsönzött az a körülmény, hogy a kör a Bánk bán tragédia írójának ünnepét egybekapcsolta a Bánk bán opera szerzőjének , Erkel Ferencnek megünneplésével abból az alkalomból, hogy a nagy magyar zeneköltő születésének az idén van a 100. esztendeje. Az idei Katona-ünnep nem a Polgári Leányiskolában, hanem az Iparos Otthon dísztermében folyt le. Az ünnepélyt Kacsoh Pongrác szellemes konferanca nyitotta meg:”
A kör egyéb tevékenységével kapcsolatban meg kell még említeni, hogy gondoskodtak Kada Elek műveinek sajtó alá rendezéséről, lépéseket tettek Petőfi Sándor volt iskolájának emléktáblával való majdani megjelölésére és a kollégiumi Jókai-emléktábla ügyében is.
Az 1914. nyarán kitört világháború, a titkár szavaival élve „az anyagi és szellemi erő erre történt igénybevétele a Kör működését szükségképpen erősen megszorította. Ezt kötelességszerűen a nagy nemzeti erőfeszítés szolgálatába állították. Több ízben jegyeztek hadikölcsönt és gyüjtöttek hadsegélyező célokra.” A kör eredeti tevékenysége éppen csak pislákolt. Azért néhány nevezetes előadót sikerült meghívniuk: Vikár Bélát, Germanus Gyulát. Fontos momentum a Kör ekkori életéből , hogy főtitkára a kiváló Katona kutató, dr. Hajnóczcy Iván volt, akinek fáradozása következtében 1916-ben felvette a városi színház Katona József nevét.
Sándor István
Az 1920-as években felpezsdült a Kör élete. A város közéletének nevezetes tagjai gyarapították szellemi kincseit – talán ismerősek a most következő nevek : Sándor István polgármester, Révész István prelátus, plébános, dr. Sántha György reáliskolai tanár, költő, Pásthy János ref, főgimnáziumi tanár, Pásthy Károly polgári leányiskolai igazgató, dr. Szabó Ambrus lapszerkesztő, Faragó Béla árvaházi igazgató, M. Bodon Pál zeneiskolai igazgató és még sokan mások, akik nevét a helytörténeti kutatás ma is jegyzi.
A Kör tevékenységére az egymást követő évfordulók is pezsdítően hatottak. Így fényes külsőségek közepette ünnepelték meg 1923-ban a Petőfi-centenáriumot, majd 1925-ben a Jókai-centenáriumot, Vörösmarty Zalán futásának centenáriumát, Széchenyi Hitelének centenáriumát. A Kecskeméti Közlöny mindezek kapcsán méltatást írt róluk, mely így végződött :
„A Katona József Kör fennállása nélkül Kecskemét kultúrája el sem képzelhető!”.
A Kör működését anyagi támogatások is segítették . Szappanos Sándor dr. nyug. táblai bíró, aki a Körnek pártoló tagja volt, 1928, év végén elhunyt. Hagyatékában egy kötet költemény mellett 5000 pengős végrendeleti hagyománya volt a Kör számára, kecskeméti irodalmi célokra.„„Vidéki irodalmi és kulturéletünkben teljesen szokatlan jelenség ez a nagylelkű kezdeményezés, amely az újabban emlegetett „kulturális decentralizáció” főfeltételét: az anyagi erőt kívánja céljaink számára megadni.” – írták a évről készítetett jelentésben a Kör vezetői.
A jelentős pénzbeli támogatásnak köszönhetően több jelentős emléket állíthattak a Kör tagjai : 1926-ban kiadták Hajnóczy Iván Katona József Kecskeméten című tanulmányát, márvány emléktáblákkal jelölték meg a két legrégebbi kecskeméti színház helyét a gőzfürdő épületén és a Beretvás-házon, ily módon örökítve meg Petőfi és Jókai itteni színészkedését s a Bánk-bán itteni előadásait. Emellett pótlóan kiadták a Katona-szülőház emléktáblája 1883. évi ünnepélyének emléklapját.
Az 1930-as év a Katona halálának centenáriumi éve volt. A Katona József Kör hatalmas feladatot vállalt a rendezvények szervezésében. Országra szóló külsőségek között rendezték meg április 26-28-án Katona József új síremlékének felavatási ünnepélyét, amely kapcsán emléklapot is kiadtak.
A Kör kiadásában jelent meg az alkalomra a Katona emlékkönyv, és megjelentették a Bánk bánt, mely Kecskeméten a 3. kiadás volt. Az emlékkiadás a korabeli, 1930-as helyesírást alkalmazta, s a kiadások közül elsőként sorszámozta a szöveget.
Az emlékév hatalmas sikere segítette a Kör további tevékenységét.
1933. júl. 13-án új elnök került az elnöki székbe: Kiss Endre jogász,a későbbi polgármester, akinek vezetésével a Kör új célokkal átalakult Katona József Társasággá.