Jeles személyek adattára Jeles személyek adattára

Alföldy Jenő

Alföldyné Dobozi Eszter 

Bahget Iskander

Balogh Levente

Bán János

Bánszky Pál 

Bárth János

Beke József

Benes József 

Bodri Ferenc 

Boronkay Péter

Boros Pál

Buda Ferenc

Csatári Bálint 

Cseke Péter

Csík János

Damó István

Daróczi Csaba

Dóbiás Péter

Dömötör Endre 

Durányik László

Erdei Péter

Farkas Antal Jama 

Farkas Gábor

Farkas Gábor Mátyás 

Fehér Béláné

Füzi László

Garaczi János

Gerhát László

Gerle Margit

Gömöri Ferenc

id. Gyergyádesz László

ifj. Gyergyádesz László

Gyólay Viktória 

Hajdu Edit

Hanga István

Harsányi Zsuzsanna

Hatvani Dániel 

Hegedűs 2 László

Hegedűs Zoltán

Heltai Nándor 

Hollósy Katalin

Horváth Mária

Ittzés Mihály 

Ittzés Tamás

Iványosi-Szabó András

Iványosi-Szabó Tibor 

Jámbor Zsolt

Kálmán Lajos 

Kerényi József Péter †

Kertész Gábor

Kiss András 

Kiss Katalin

Kőtörő Miklós 

Ladics Tamásné

Leskowsky Albert

Majoros István

Márkus Ferenc †

Messzi István 

Mikulás Ferenc

Nánási László 

Nemes László Norbert

Nemesszeghy Lajosné 

Orosz István

Orosz László 

Pálfy Gusztáv 

Pintér Lajos

Pócs Péter

Polyák Ferenc 

Probstner János 

Radó Vilmos 

Svébis Mihály 

Szappanos István

Szarka Balázs

Székelyné Kőrösi Ilona

Szekér Endre 

Szilágyi Varga Zoltán

Szoboszlay Péter

Sztachó-Pekáry István

Tarapcsik Sándor 

Törös Olga 

Turai Gábor Kamil

Ubrizsyné Érsek Éva

Ulrich Gábor

Horváth Mária Horváth Mária

 

HORVÁTH MÁRIA

Animációs filmrendező
 
 
 Horváth Mária
 
1952-ben született, gyermekkorát a dunántúli Erdősmecskén, majd Vémeden töltötte. A pécsi művészeti gimnáziumba jelentkezett, ötvös vagy szobrász szeretett volna lenni. Egy alkalommal a gimnáziumban tartott előadást Mikulás Ferenc az éppen akkor működését kezdő kecskeméti rajzfilmstúdióról, ami annyira magával ragadta, hogy Pócs Péterrel megpróbálkoztak a felvételivel. 1971-ben Horváth Máriát felvették és Kecskeméten maradt. Egy éves tanulási folyamat előzte meg első rajzfilmes próbálkozását. Zeneszerzést, pantomimet tanult, rajzfilmekről szóló előadásokat hallgatott.
Először a János vitéz című filmben működött közre a színezésben, majd Sipos Szabó Tamással készített először fázisrajzokat. Az első film, amelyben már animált, az Egér a Marson című animációs film volt.
Első önálló filmjét 1982-ben Weöres Sándor Az éjszaka csodái című verse alapján készítette el a Kaláka együttes zenéjével. Ezzel rögtön díjat nyert az ottawai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon.
1983-ban készítette el az Ajtó című sorozatának 8. epizódját, melyet két díjjal is elimertek, 1993-ban pedig Zöldfa utca 66.című animációs filmjét Európa 16 legjobb animációs filmje közé választották.
Nevéhez fűződik a Magyar Népmesék sorozata 1977-től (társrendezőként a Magyar Népmesék 2. sorozatában elkészült Király Kis Miklós, A királykisasszony jegyei és az Egyszemű, kétszemű, háromszemű című filmeknél), a Zöldfa utca 66. az 1992-es évből vagy a Lázár Ervin műveiből készült Mesél a kő című animáció 2004-ből.
2011-ben újrarendezte A Négyszögletű Kerek Erdő című munkáját 3D-ben, melyhez Rátai Dániel találmányát, a Leonar3Do programot használta. Az animációs filmek mellett foglalkozik többek közt könyvillusztrációval, plakát, látvány- és színpadtervezéssel, bábszínházi figuratervezéssel is. Részt vett Késmárky Mária és Pejkó Zsuzsa által az első osztályosok számára írt Világlátó című tankönyv illusztrálásában, melyet a Kírius Kiadó jelentetett meg. Számos alkalmazott grafikai munkát is vállalt: CD- és kazettaborítókat, zenés könyveket tervezett.
Részt vett  a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat művészeti díjait odaítélő kuratóriumának munkájában is. Számos helyen nyílt kiállítása papírmasé alkotásaiból (pl. a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban és Budapesten az Újpest Galériában.

 

 
 Filmográfia:
 
Az éjszaka csodái (1982) >>
Ajtó 8. és Ajtó 9. (1983)
Magyar Népmesék 2. (1979-1984)

Az első Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szemléjének szignál filmje (1985)
Ajtó 2. és Ajtó 3. (1987)
 A 2. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szignálfilmje (1988)
 Magyar Népmesék 4. sorozata (1989-1995)
Zöldfa utca 66. (1992)
A 3. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szignálja (1993)
A kis emberek dalai (1997)
Állóképek – „Rajzok egy élet tájáról” (2000)
Mesél a kő (2004)
Magyar Népmesék 7. sorozata (2007-2011)
A Négyszögletű Kerek Erdő: Szörnyeteg Lajos, jáj de álmos (2009)
A Négyszögletű Kerek Erdő (2011)

 
Bábszínházi munkáiból:
 
Gombra nyíló kapu - Ciróka Bábszínház, Kecskemét, 2004
Rongyláb - Győri Nemzeti Színház, 2006
Etűdök népdalokra előadó – Nemzeti Táncszínház, 2006
A kék ruhás kislány története - Ciróka Bábszínház, Kecskemét, 2006
Varázsfuvola - Vaskakas Bábszínház, Győr, 2010
A kalapba zárt lány - Veszprémi Kabóca Bábszínház, 2010
Okker és Türkiz bemutató - Ciróka Bábszínház, 2011
A téli tücsök meséi - Ciróka Bábszínház, Kecskemét; Petőfi Sándor Művelődési Központ, Kiskőrös; Vigyázó Sándor Művelődési Ház, Budapest, 2012

Elismerései:
 
Az éjszaka csodái - Ottawa Nemzetközi Animációs Filmfesztivál második helyezés (1982)
Ajtó 8. - Krakkói Fesztivál, különdíj (1984)
Ajtó 8. - Kecskeméti Filmszemle, kategóriadíj (1985)
Szignálfilm - Espinho, a zsűri különdíja (1986)
Szignálfilm - Hamilton, 1. díj a reklámkategóriában (1986)
Kecskeméti Animációs Filmszemle plakátja – a „Hollywood Reporter” fesztivál díja (1986)
 Balázs Béla-díj (1990)
Magyar népmesék-sorozat - Kőszeg, a zsűri különdíja (1991)
Zöldfa u. 66. - Espinho, 1. díj kategóriájában (1992)
Zöldfa u. 66. - Kecskemét, a zsűri különdíja (1993)
IV. Kecskeméti Animációs Fesztivál plakátja - 11e Festival de Cinéma Animation de Baillargues, Nemzetközi plakátverseny, 1. díj (1996)
Kis emberek dalai - Retina ’98, a legjobb animációs munka díja (1998)
Állóképek – „Rajzok egy élet tájairól” - Nemzetközi Film és Videó Fesztivál, Sellye Város Díja (2000)
Magyar népmesék: A kővé vált királyfi - Hida Nemzetközi Animációs Népmese és Legenda Fesztivál, Japán, a zsűri különdíja (2004)
Magyar népmesék: Cerceruska - CICDAF 2004 (China International Cartoon and Digital Art Festival), Changzhou, Kína, a zsűri különdíja (2004)
Balázs Béla-díj (2002)
Katona József-díj (2010)
Magyarország Érdemes Művésze Díj (2023)
 
 
Róla szóló cikkek, források:
 
 
Világra nyíló Ajtók : [Int.] / K. J.
In: Kecskeméti szemle. - (1990. jún.), p. 12-13.
 
Közelkép Horváth Mari Balázs Béla-díjas filmrendezőről / Kiss Márta
In: Köztér. - 1. évf. 5. sz. (1998. nov.), p. 9. Teljes szöveg>>
 
Fától a kerek erdőt / Csenki Csaba. - (Arcélek)
In: Kecskemét magazin. - 1. évf. 4. sz. (2006. máj.), p. 29.
 
Az animáció vezető műhelye : 300 film, 100 díj és világhíres sorozatok 35 év alatt
In: Petőfi népe. - 61., [évf.] 152. sz. (2006. júl. 1. szombat), p. [1.], 5. Teljes szöveg>>

 
Világsiker a hazudós mese : Amerikában is díjazták a kecskeméti animációs folklórt / Varsányi Gyula
In: Népszabadság. - 66. évf. 264. sz. ( 2008. nov. 12. szerda ), p. 10. Teljes szöveg>>

 
Színjáték szivárványra : Teljes teret befogadó animáció és mozgásszínház / Rákász Judit
In: Petőfi népe. - 66. évf. 14. sz. (2011. jan. 18. kedd), p. 5. Teljes szöveg>>
 
Rajzok egy élet tájairól : Horváth Máriával Váczi Mária beszélget / Váczi Mária. - ill.
In: Forrás. - 48. évf. 1. sz. ( 2016. jan. ), p. 70-98. Teljes szöveg>>

 
A KönyvtárMozi látogatói is szeretik a Cigánymeséket : Két epizódot még Horváth Mária rendez, majd átadja a helyét a fiataloknak / Popovics Zsuzsanna
In: Petőfi népe. - 73. évf. 3. sz. (2018. jan. 4. csütörtök), p. 6.