Katona József Lexikon Katona József Lexikon

Kecskemét Katona korában Kecskemét Katona korában

A lélekszámban Pesttel versengő város szeretettel fogadta hazaköltözött fiát. Katona korábban is haza-hazalátogatott. Nem volt szokatlan számára, amit itthon talált: a nyáron poros, más évszakban sáros utcák, a sűrűn épült, nádas, zsindelyes házak közül kimagasodó templomok még magasabbra mutató tornyaikkal. A Városháza közvetlen szomszédságában néhány egyemeletes épület próbálta a körülárkolt településről elhitetni, hogy nem nagy falu, hanem ősi jussú város.

Katona hazaköltözésekor még mindig az 1819. április 2-i nagy tűzvész gondjai nehezedtek a tanácsbeliekre a mindennapi bajokon túl. A tűz nyomait nem sikerült másfél év alatt egészen eltüntetni. A központnak régi, sűrű beépítését meg akartak akadályozni.

Főtér
 

A zegzugos utcák házaiban sajátságos rétegződésű társadalom talált otthonra. A vezető réteghez tartoztak a betelepülésükkor előjogaikról lemondott nemesek, városi főtisztviselők, egyházi vezetők, tanárok, néhány szabad pályán működő lateiner: ügyvéd, orvos, mérnök.

Fontos tényezői voltak a város életének az iparosok. Céheik egyes kérdésekben, mint mesterlegények ideköltözése, mesterre avatása, nemegyszer a tanács határozatát is megvétózták. Szakmánként és azon belül felekezetenként elkülönülve ünnepeltek, gyászoltak, mulatoztak. Utóbbiról árulkodik, hogy Katona korában a számos borivó- és mulatóház sorában "Szűrszabó Pintze" és "Csizmadia Pintze" is volt.

Hangoskodással vetette észre jelenlétét a köztörvények alól kivett beszállásolt katonaság. "Katonák excessusa" címmel több ügyirat is található az egykorú levéltári anyagban. A rendet megszegő katonák felett meg tettenérés eseten sem ítélkezhetett a város bírósága, át kellett adni őket további eljárásra a katonai hatóságnak.

A város gazdasági életének, a fentebb már említett céhekbe tömörült kisiparosságon kívül, nem kevésbé fontos tényezői voltak az országosan jóhírű állattenyésztő, szőlő-, gyümölcsterme1ő gazdálkodók, valamint a kereskedők. Utóbbiak közé tartoztak a törökök elől idete1epedett görögöknek a magyarságba fokozatosan beolvadó utódai és az akkor meg korlátozott számban itt-tartózkodási engedélyt nyert tolerátus zsidók. Az ipari, mezőgazdasági termelők és kereskedők együttműködése tette híressé és látogatottá a város országos vásárait és hetipiacait.

Az úriszék 1823-ban je1entést kért az ügyészi hivataltó1 a város bűnügyi helyzetéről. A Csányi János és Katona József által aláírt terjedelmes beszámoló a tanyán kint élő pásztornépet jelöli meg a bűnözés egyik fő gyakorlójának és e1őmozdítójának.
A város életet irányító tanács dolgaiba és a hatalom gyakorlásába ismetelten megpróbált beavatkozni a maga javára a nemesség vagyonosabb része. Katona ügyészsége idején 186 nemesi család élt Kecskeméten. Ezek nagyobb része kisnemes volt, a köznépi kisgazdákénál nem nagyobb birtokon dolgozgatott családtagjaival, vagy ipart űzött.

Forrás: Katona József hivatali irataiból / Joós Ferenc
In: Cumania VI. / [szerk.Horváth Attila, Orosz László] . - Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Múz. Ig., 1979. - p. 87-118. Lásd a katalógusban>>

Cumania

 

A város meghatározó épületei a templomok voltak: a Nagytemplom, a ferencesek, a reformátusok és a piaristák temploma. Mára már az emlékezet is elfelejtette: a város központjában mocsaras tó volt található, a Déllő-tó. Az ennek vizét levezető vízerek nagyban nehezítették a közlekedést, mocsarassága miatt pedig gyakran szerepelt a városi tanács ülésén.

Kecskemét város nemcsak mezővárosi fejlődésével, hanem korán kihirdetett vallási toleranciájával és gazdag művelődési hagyományaival is különbözött az ország számos más városától. 1564-ben kötöttek egyezséget a régi és az új hit követői az öreg kőtemplom használatáról, s megkezdte működését a reformátusok iskolája is. A piarista gimnáziumot 1714-ben alapították. A piaristákat Koháry István telepítette le a városban. Színház- és irodalomtörténeti jelentőségű az iskolai színjátszás fejlődésében játszott szerepük. Először latin. majd magyar nyelvű előadásokat tartottak. Az első magyar nyelvű előadásra 1772-ben került sor.

Forrás: Katona József 1791-1830 : a drámaíró születésének kétszázadik évfordulójára a Katona József-emlékházban rendezett állandó kiállítás vezetője / írta Füzi László. - Kecskemét : [Katona J. Múz.], 1992. - p. 25. Lásd a katalógusban>>

Kiállítás vezetője