Jeles személyek adattára Jeles személyek adattára

Alföldy Jenő

Alföldyné Dobozi Eszter 

Bahget Iskander

Balogh Levente

Bán János

Bánszky Pál 

Bárth János

Beke József

Benes József 

Bodri Ferenc 

Boronkay Péter

Boros Pál

Buda Ferenc

Csatári Bálint 

Cseke Péter

Csík János

Damó István

Daróczi Csaba

Dóbiás Péter

Dömötör Endre 

Durányik László

Erdei Péter

Farkas Antal Jama 

Farkas Gábor

Farkas Gábor Mátyás 

Fehér Béláné

Füzi László

Garaczi János

Gerhát László

Gerle Margit

Gömöri Ferenc

id. Gyergyádesz László

ifj. Gyergyádesz László

Gyólay Viktória 

Hajdu Edit

Hanga István

Harsányi Zsuzsanna

Hatvani Dániel 

Hegedűs 2 László

Hegedűs Zoltán

Heltai Nándor 

Hollósy Katalin

Horváth Mária

Ittzés Mihály 

Ittzés Tamás

Iványosi-Szabó András

Iványosi-Szabó Tibor 

Jámbor Zsolt

Kálmán Lajos 

Kerényi József Péter †

Kertész Gábor

Kiss András 

Kiss Katalin

Kőtörő Miklós 

Ladics Tamásné

Leskowsky Albert

Majoros István

Márkus Ferenc †

Messzi István 

Mikulás Ferenc

Nánási László 

Nemes László Norbert

Nemesszeghy Lajosné 

Orosz István

Orosz László 

Pálfy Gusztáv 

Pintér Lajos

Pócs Péter

Polyák Ferenc 

Probstner János 

Radó Vilmos 

Svébis Mihály 

Szappanos István

Szarka Balázs

Székelyné Kőrösi Ilona

Szekér Endre 

Szilágyi Varga Zoltán

Szoboszlay Péter

Sztachó-Pekáry István

Tarapcsik Sándor 

Törös Olga 

Turai Gábor Kamil

Ubrizsyné Érsek Éva

Ulrich Gábor

Probstner János Probstner János

 

PROBSTNER JÁNOS
 
Grafikus és kerámiaművész
 
(1943-2022)
 
Probstner János
 
Budapesten született 1943. szept. 10-én. Családjában nem volt művész, de már fiatalon érezte, hogy ő a művészet valamely területével szeretne foglalkozni. Korán a kerámiaművészet felé fordult, szerette a régiségeket. Később dr. Kresz Mária néprajztudós útmutatásával fedezte fel a magyar fazekasság értékeit.
1965-től a Népi Iparművészeti Tanács ösztöndíjasaként a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol szilikátipari tervezőként és keramikus iparművészként diplomázott 1970-ben. Mestere Csekovszky Árpád volt. 1970-től szerepelt rendszeresen hazai és külföldi kiállításokon.
1970-től másfél évig néprajzi tanulmányokat is folytatott az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, ezalatt a kutatókkal együttműködve sok tárgyi anyagot gyűjtött a Néprajzi Múzeumnak. Hódmezővásárhelyen, majd Kishajmáson népművészeti, háziipari, fazekasipari cégeket is szervezett. A tájegységre jellemző forma-, ornamentika- és színvilágot elfogadva tervezett korszerű használati tárgyakat.
Diplomás tervezőművészként az alkotómunka lett fontosabb számára, abbahagyta a néprajzot, de a népi hagyományok szeretete tovább élt alkotásaiban is.
1974-ben részt vett a Siklósi Kerámia Szimpozion munkájában. 1975-ben Angliában, 1980-1981-ben Olaszországban dolgozott a Művelődési Minisztérium ösztöndíjával.
Az 1980-as években mosott plasztikákkal is foglalkozott, azonban a technika időigényessége miatt áttért a grafikára.
1986 és 1996 között vendégprofesszorként dolgozott az Izlandi Képző- és Iparművészeti Főiskolán. A Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdió szervezője, alapítója, majd 1976 óta vezetője volt. A Kecskeméten működő Stúdió nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi egyetemi szintű oktatásnak is elismert színterévé vált. A ma már világhírű műhelybe többek között az Egyesült Államokból, Törökországból, Norvégiából, Izlandról és Hollandiából is érkeznek diákok.
1986-tól 1997-ig adjunktus, majd 1994-től docens, a Magyar Iparművészeti Egyetem Mesterképző Intézet IV. számú műtermének vezetője volt. 1996 és 1999 között a Magyar Iparművészeti Akadémia Szilikát Tanszékének vezetőjeként tevékenykedett. 
1999-ben tanácsadként és előadóként vett részt a Ceramic Arts Foundation Millenium Leadership Congress for the Ceramic Arts rendezvényen Amszterdamban.
2000. január 1-jétől az NKA Iparművészeti Szakmai Kollégiuma elnöke lett.
2000 októberétől az Összművészeti Fesztiválok Testület tagjává választották. 
2006 szeptemberében az általa vezetett Kerámia Stúdió Ferencváros Önkormányzatától galériát kapott a fővárosban. A Museion No. 1 (Múzsák kertje) néven működő galéria alsó szintjén havonta változó kiállításokkal, nemzetközi hírű művészek munkáinak bemutatásával, az emeleten a Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményéből válogatott tárlatokkal várják a látogatókat.
2011-től a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Karának és az Alkalmazott Művészeti Intézet Szilikátművészetek Tanszékének vezetője volt Sopronban.
Ő alkotta meg a Kecskemét főterén található "Millenniumi díszkutat" és az 1956 emlékének szentelt "In memoriam"  szobrot, és a Katona József Könyvtár Gyermekvilág részlegében is található
alkotása, alexandriai kapu néven. 
1980-tól foglalkozott egyedi grafikai munkákkal, rajzzal, színházi díszletekkel és jelmezekkel, köztéri műalkotásokkal is. Grafikai kiállítása először Kecelen volt, de később is bemutatták néhányszor grafikáit, rajzait, például a budapesti Fészek Klubban, Rejkjavikban, New Yorkban és Párizsban is.
Az International Academy of Ceramics (IAC) és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége is tagjává választotta. 
Hatvanadik születésnapját életmű-kiállítással ünnepelte Kecskemét.
Kecskeméten halt meg 2022. aug. 28-án.
 
Elismerései:
 
Sebestyén Fazekaspályázat, Gelencsér, I. díj (1970)
Gorka-díj, diplomamunkájára (1970)
Országos Alappályázat (edény), II. díj (1970)
Sebestyén Fazekaspályázat, Gelencsér, III. díj (1968)
Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé, Kecskemét, I. díj (1979)
Bács-Kiskun megyei Téli Tárlat, Kecskemét (egyedi kerámia), I. díj (1981)
Bács-Kiskun megyei művészeti díj, Kecskemét (1981)
Országos Szilikátipari Formatervezési Triennálé, Kecskemét, I. díj (1982)
Bartók-pályázat díja (egyedi kerámia), Kecskemét (1982)
Szocialista Kultúráért kitüntetés (1982)
Bács-Kiskun megyei Téli Tárlat grafikai díja, Baja (1983)
Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1993)
Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1996)
Művészetszervezői Nívódíj (1996)
Ferenczy Noémi-díj (1998)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2005)
Megyei Príma Díj (2006)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2015)
Európai Polgár Díj (2015)
 
Köztéri művei:
 
Majolikagyári emlékmű (majolika, 1973, Hódmezővásárhely, Fő u.)
Köztéri szökőkút (Budapest, 1975)
Mesevár díszkút (mázas pirogránit, 1978, Budapest, XVIII. ker., Darus u.-i lakótelep, Általános Iskola parkja)
Plasztikus, mázas kerámiaburkolat (1980, Kecskemét, Megyei Kórház)
Díszkút (mázas kerámia, aranyozott, festett, 1988, Kecskemét, Liberte Kávéház)
Kerámia játszóhely (1990, Kecskemét, SOS Gyermekfalu, Gyermekfórum)
Szent István-kút (kerámia, bronz, 1994, Kerekegyháza, Szent István tér)
Alexandriai kapu (kerámia plasztika, magastűzön égetett, oxiddal színezett, 1996, Kecskemét, Katona József Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára)
Szökőkút (kerámia, 1997, Dunavecse).
Hírös Forrás (fekete tömbgránit, 2002, Kecskemét, Szabadság tér)
Petőfi-kút (alkotótárs: Pázmándy Antal, műkő, zománc, 2006, Kiskunfélegyháza, Szent János tér)
In memoriam (krómacél, gránit, 2006, Kecskemét, Végh Mihály tér)
Az Emlék/tár/tér kerámiái (alkotótárs: Antal András, kerámia, 2009, Kecskemét, Szabadság tér)
Tibeti stupa kerámiaplasztikái (Reykjavik)
 
Fontosabb egyéni és csoportos kiállításai:
 
Nemzetközi Kerámia kiállítás, Faenza (1965-1981)
Téli Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (1971, 1972)
Országos Kerámia Biennálé, Pécs (1972, 1978, 1980, 1982, 1984)
Megyei Kórház Klubja, Kecskemét (1973)
A népművészet szellemében, Katona József Múzeum, Kecskemét (1973)
Bács-Kiskun megyei Téli Tárlatok, Kecskemét (1975-1983)
Országos Szilikátipari és Formatervezési Triennálé, Művelődési Központ, Kecskemét (1979, 1982)
Vonal. 10 keramikusművész kiállítása, Óbuda Galéria, Budapest (1981)
Szocialista Országok Iparművészeti Quadriennáléja, Erfurt (1982)
Galerie Werkstatt Fritz und Wera Wehring, Bréma (1982)
Nevelési Központ, Kecel (1983)
A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Kunstnerforbundet, Oslo (1983)
Collegium Hungaricum, Bécs (1984)
Helikon Galéria, Budapest (1984)
Művelődési Központ, Kecskemét (1984)
Kecskeméti Galéria, Kecskemét (1984)
Művelődési Központ, Nyíregyháza (1984)
Arcueil Városi Tanács Kiállítóterem, Párizs (1985)
Művészeti szimpozionok eredményei 3., Kerámia, textil, Műcsarnok, Budapest (1985)
Kápolna-tárlat, Boglárlelle (1986)
Dürer Galéria, Budapest [Jona Gudvardardóttirral] (1988)
Pécsi Galéria, Pécs [Jona Gudvardardóttirral] (1994)
Monier Galéria, Murhardt [Kun Évával] (1994)
Gatt Gallery, New York (1994)
Múzeumalapítás. A Nemzetközi Kerámia Stúdió Gyűjteményéből 1979-1995, Iparművészeti Múzeum, Budapest (1995)
Galery Ford, Reykjavík [Jona Gudvardardóttirral] (1996)
Aberystwyth (1997)
Ipar-Művészet. Millenniumi iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest (2001)
Fészek Művészklub, Budapest (2001)
Art Life Mitsuhashi, Kyoto (2003)
Nemzetközi Kerámia Stúdió, Kecskemét (2003)
 
Művei közgyűjteményekben, intézményekben:
 
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Katona József Múzeum, Kecskemét
Kecskeméti Képtár, Kecskemét
Nemzetközi Kerámia Stúdió Gyűjtemény, Kecskemét
 
Szakmai előadásaiból:
Művészeti Akadémia, Bergen (1981)
IAC NCECA konferencia, Boston (1987)
Keramikusok Európája konferencia, Hagenau (1990)
IAC NCECA konferencia, Philadelphia (1992)
Collage of Art and Crafts, Reykjavik (1994)
KIAD, Kent (1994)
IAC konferencia – A Magyar keramikusok kiállításának megnyitása, Prága (1994)
Nemzetközi Kerámia Konferencia, Cesky Krumlov (1996)
Nemzetközi Kerámia Fesztivál, Aberystwyth (1997)
Ceramic Millenium World Congress, Amsterdam (1999)
(Előadásának címe: Az iparművészet és ezen belül a kerámia és a Nemzetközi Kerámia Stúdió helye és helyzete Közép-Európában az elmúlt negyed században)
Észt Művészeti Akadémia, Tallin (2002)
Institut für Kunst und Gestaltung, Linz (2002)
Seika University, Kyoto (2003)
 
Cikkei:
 
A kreatív gondolatok szigete : A Nemzetközi Kerámia Stúdió Magyarországon
In: Magyar iparművészet. - 1999/2., p. 72-74.
 
Öt kontinens kerámiái 
In: Magyar iparművészet. - 2002/5. (szept./okt.), p.25-27.
 
A kelet-európai kerámiaművészet kihívásai : Az iparművészet, ezen belül a kerámia és az NKS helye, helyzete Közép-Európában az elmúlt negyed évszázadban 
In: Magyar iparművészet. - 2002/5. (szept./okt.), p.59-61.
 
A szilikátokról és jövőjükről a művészetben : I. Nemzetközi szilikátművészeti Triennálé, Kecskemét 
In: Magyar iparművészet. - 2. (2005), p.25-28.
 
Tojáshéj csodák : Szutor Gabriella grafikusművész miniatúrái 
In: Magyar iparművészet. - 1. ( 2007 ), p. 53-55.
 
A stílusteremtő : Kun Éva kerámiaplasztikái
In: Magyar iparművészet. - 2. ( 2007 ), p. 20-22.
 
Írás, egy galaktikák közt utazóról... : Wisloczki Helga keramikusművész 
In: Magyar iparművészet. - 3. ( 2007 ), p. 48-50.
 
A művészképzés lehetséges útja : Egy "új reneszánsz" 
In: Magyar iparművészet. - 3. ( 2007 ), p. 66-68.
 
Szimbolikus és narratív : II. Nemzetközi Szilikátművészeti Triennále Kecskeméten 
In: Magyar iparművészet. - 3. ( 2008 ), p. 6-10.
 
Az agyagkolostor : Ahol a falakból is sugárzik az ihlető erő - egy rendhagyó épületegyüttes Kecskemét belvárosában 
In: Örökség. - 13. évf. 4. sz. (2009. ápr.), p. 5-7.
 
Keleti szél ... : Geszler Mária Garzuly keramikusművész objektjei
In: Magyar iparművészet. - 2. ( 2009 ), p. 27-30.
 
Az idősíkok keveredése... : Babos Pálma porcelánművész alkotótevékenységéről 
In: Magyar iparművészet. - 3. ( 2011 ), p. 34-36.
 
III. Nemzetközi Szilikátművészeti Triennálé Kecskeméten
In: Magyar iparművészet. - 4. ( 2011 ), p. 2-3.
 
Tisztelgés a mesterség előtt : Domonkos László fazekasmester munkáiról
In: Magyar iparművészet. - 4. ( 2011 ), p. 54-56.
 
Aki a természet kreációinak újjáalkotója... : Jóna Gudvardardóttir kerámiaművészete / Probstner János
In: Magyar iparművészet. - 4. ( 2012 ), p. 40-44.
 
Az unknown craftsmanből az ars sacrába : Tóth Sándor keramikus-szobrász művészetéről / Pobstner János
In: Magyar iparművészet. - U.f., 23. [évf.] 7. ( 2016. aug. - szept.), p. 18-22.
 
 
 
Róla szóló cikkek, források:
 
Nyomot hagyni magunk után : Probstner János / Ballai József. - Fotó
 
A rajzoló Probstner János / Sümegi György
 
Probstner János : keramikus-művészetszervező, Ferenczy Noémi-díj / Geszler Mária - Probstner János
In: Magyar iparművészet. - 2. sz. (1998), p. 34-35.
 
Arckép sárból, lobogásból / írta Ördögh Szilveszter
 
 
Születésnapi Probstner-kiállítás / Takács Valentina 
 
Akik tanyán találták meg a nyugalmat az alkotáshoz : A világ majd minden zugában ismerik a kecskeméti kerámia stúdiót / Borzák Tibor
In: Szabad föld. - 59. évf. 42. sz. (2003. okt. 17.), p.23. Teljes szöveg>>
 
 
Átadták a megyei Príma Díjakat : [Hír]. 
 
Megálmodott egy kerámiastúdiót / Galambos Sándor. - Fotó
 
Szenvedélyesen mesélt : Beszélgessünk mi is ... - Probstner Jánossal. - Fotó
 
Keddi kaleidoszkóp – Probstner János keramikusművésszel, a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió alapítójával beszélget F. Orosz Sára keramikusművész  [video dok.]