Jeles személyek adattára Jeles személyek adattára

Alföldy Jenő

Alföldyné Dobozi Eszter 

Bahget Iskander

Balogh Levente

Bán János

Bánszky Pál 

Bárth János

Beke József

Benes József 

Bodri Ferenc 

Boronkay Péter

Boros Pál

Buda Ferenc

Csatári Bálint 

Cseke Péter

Csík János

Damó István

Daróczi Csaba

Dóbiás Péter

Dömötör Endre 

Durányik László

Erdei Péter

Farkas Antal Jama 

Farkas Gábor

Farkas Gábor Mátyás 

Fehér Béláné

Füzi László

Garaczi János

Gerhát László

Gerle Margit

Gömöri Ferenc

id. Gyergyádesz László

ifj. Gyergyádesz László

Gyólay Viktória 

Hajdu Edit

Hanga István

Harsányi Zsuzsanna

Hatvani Dániel 

Hegedűs 2 László

Hegedűs Zoltán

Heltai Nándor 

Hollósy Katalin

Horváth Mária

Ittzés Mihály 

Ittzés Tamás

Iványosi-Szabó András

Iványosi-Szabó Tibor 

Jámbor Zsolt

Kálmán Lajos 

Kerényi József Péter †

Kertész Gábor

Kiss András 

Kiss Katalin

Kőtörő Miklós 

Ladics Tamásné

Leskowsky Albert

Majoros István

Márkus Ferenc †

Messzi István 

Mikulás Ferenc

Nánási László 

Nemes László Norbert

Nemesszeghy Lajosné 

Orosz István

Orosz László 

Pálfy Gusztáv 

Pintér Lajos

Pócs Péter

Polyák Ferenc 

Probstner János 

Radó Vilmos 

Svébis Mihály 

Szappanos István

Szarka Balázs

Székelyné Kőrösi Ilona

Szekér Endre 

Szilágyi Varga Zoltán

Szoboszlay Péter

Sztachó-Pekáry István

Tarapcsik Sándor 

Törös Olga 

Turai Gábor Kamil

Ubrizsyné Érsek Éva

Ulrich Gábor

Ittzés Mihály Ittzés Mihály

 

Dr. ITTZÉS MIHÁLY

Zenetörténeti kutató, zenepedagógus, karvezető

(1938-2018)
 
Dr. Ittzés Mihály
Fotó: Banczik Róbert (A kép forrása>>)
 

Ittzés Mihály Sárkeresztúron született 1938. október 8-án. Diplomáját 1963-ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneakadémia énektanár és karvezetés szakán. 1963-tól 1970-ig a győri Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított szolfézst és elméleti tárgyakat, s több évig vezette az iskola növendékzenekarát. 1966-ban vette feleségül 52 évig hűséges társát, Ittzésné Kövendi Katát, akivel három gyermeket neveltek, Tamást, Gergelyt és a már Kecskeméten született Ádámot. 1970-ben költözött a család Kecskemétre, ahol Ittzés Mihály a kecskeméti Kodály Iskola tanára és kórusvezetője lett. Egykori győri és kecskeméti tanítványai mindig a legnagyobb tisztelettel és rajongással emlegették.

Szakmai munkássága legnagyobb mértékben a Kodály Intézethez köthető. Az intézetnek megalakulása, azaz 1973 óta volt tanára, egyben a könyvtár vezetője, valamint a hazai és nemzetközi Kodály Szemináriumok szervezője és oktatója. 1980-tól huszonegy éven át az Intézet igazgatóhelyettese, közben 1990 és 1992 között megbízott igazgatója volt. 2001-től haláláig részfoglalkozású kutatóként és oktatóként dolgozott tovább, pontosan ugyanolyan intenzitással, mint nyugdíjas évei előtt.

Pótolhatatlan munkát végzett a város zenei életében, a régió, sőt az egész ország ének-zene tanárainak képzésében és továbbképzésében. Szakértelmét számos civil szerveződés hasznosította. A Kodály Fesztivál szakmai kidolgozója volt, de bábáskodott a Népzenei Találkozó létrejötténél is. Nemzetközi zenei tanfolyamokon, konferenciákon, szimpóziumokon rendszeresen oktatott, négy kontinensen tartott előadásokat.

Fő kutatási területe Kodály Zoltán élete és munkássága volt, de foglalkozott a magyar zenetörténet más kérdéseivel is. Több írása jelent meg Lisztről és 20. századi zeneszerzőkről. Bárdos Lajosról kismonográfiát írt 2009-ben. Tanulmányainak válogatott kötete 22 zenei írás címen 2000-ben jelent meg, 2002-ben pedig Zoltán Kodály, In Retrospect címen zenetudományi doktori disszertációja, melyet Finnországban, a Jyväskylä-i Egyetemen védett meg. Rá nagyon jellemző módon a doktori címet a nevében csak hivatalos esetekben használta, akkor is vonakodva. Mint ahogy számos kitüntetésével, díjával sem büszkélkedett, hiszen azokat azért a munkáért, szolgálatért kapta, ami számára természetes volt.

A tanítás, előadások, zenei ismeretterjesztés, szerkesztői és művészeti írói munka mellett számos társadalmi megbízatást vállalt, mindegyikkel szolgálva a magyar zene ügyét. 1993-2001 között a Nemzetközi Kodály Társaság alelnöke, 2007-től a Magyar Kodály Társaság társelnöke, majd 2012-től elnöke volt. 2001 és 2005 között a Nemzeti Kulturális Alap Zenei Szakmai Kollégiumának tagja, majd vezetője volt. Ezeken kívül is több zenei társaságban vállalt tagságot, időnként tisztséget is. A Magyar Művészeti Akadémia 2013-ban választotta rendes tagjává.

Ittzés Mihály az élete utolsó hónapjaiban készült, "Az élet szolgálat" c. portréfilmben így vallott hivatásról, hazaszeretetről:

"Fontos számomra az elvi gondolathűség és a nyitottság egyensúlya, a múlt-jelen-jövő hármasságának szerves egysége a szemléletmódban és a tisztesség… és az »Itt élned, halnod kell!«… vagy inkább így: Élned (vagyis szolgálnod) s halnod itt kell! erkölcsi parancsa." (Az élet szolgálat - Portréfilm Ittzés Mihályról, MMA, 2018)

 
 
Fontosabb tudományos tagságai, funkciói:
 
Magyar Kodály Társaság (társelnök: 2007-2012, elnök: 2012. májusától)
Nemzetközi Kodály Társaság (alelnök: 1993-2001)
A Nemzeti Kulturális Alapprogram Zenei Szakmai Kollégiuma tagja 2001. jan.1-től, a kollégium elnöke: 2003-2005
Magyar Művészeti Akadémia tagja (2012 decemberétől)
 
 
Elismerései:

Kodály Intézetért Díj (1992)
Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje pedagógusnap alkalmából (1998)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (1998)
Kodály Zoltán-díj (2001)
Kodály Intézetért Díj (2007)
Kóta-díj zeneszerző és zeneíró kategória (2009)
Szabolcsi Bence-díj (2011)
 
 
Művei:
Ének-zene tankönyv az óvónői szakközépiskolák számára, I-IV. (Róbert Gáborral, 1974-1994, átdolgozással, több kiadásban) 
 
 
Művei szerkesztőként, közreműködőként:
 
 
 
Cikkei teljes szöveggel:
 
Zeneirodalmat és nem zenetörténetet tanítunk (részlet) 
 
Szolfézs-gond(olat)ok : Utóhang a debreceni Bárdos-szimpóziumhoz
 
Nyílt levél Trencsényi Lászlóhoz
 
Egy "antimuzikális" költő, avagy Weöres Sándor a zeneszerzők szövegírója : előszó-féle egy készülőben lévő jegyzékhez
 
 
Weöres Sándor gyermekversei zenei tükörben : Miért szerethetik a gyerekek Weöres Sándor verseit?
 
A kecskeméti Kodály Intézetről
 
Kecskeméti Kodály-körkép. - fotó
 
Kodály Zoltán és tanítványai : Könyv egy korszakos jelentőségű 20. századi zenei-szellemi műhely kisugárzásáról
 
Nyolc és fél - Eősze László születésnapjára
 
A népzenekutatás Kodály nyomdokain
 
Népzene és zenetörténet
 
Művészpalánták zenekari hangversenye Kecskeméten
 
Kincs, ami van - és ami nincs, bár lehetne. - (A muzsika postaládájából)
 
Zeneirodalom : Egy tankönyv, amelyet minden zenekedvelő élvezettel és haszonnal forgathat
 
Egy nagy életpálya tükre : Bónis Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán
 
 
 
 
Róla szóló irodalom, források:
 
Az élet munka / Horváth Ágnes
In: Köztér. - 1. évf. 2. sz. 1998 Augusztus Köztér, p. 7.
 
Díjátasádok a városházán
In:  Petőfi népe. - 54. évf. 17. sz.  (1999. jan. 21. ), p. [4.]
 
Kodály-díj Ittzés Mihálynak : [Fotóhír]
In: Kecskeméti lapok. - 97. évf. 49. sz. (2001. dec. 20.), Hírös találkozások mell., p.1.
 
Kiosztotta díjait a Pro Renovenda Cultura Hungariae Alapítvány
In: Köznevelés. - 58. évf. 5. sz. (2002. febr. 1.), p. 3.
 
Ittzés Mihály : zenepedagógus (Sárkeresztúr, 1938. október 8.)
In: Napút. - 9. évf. 10. sz. (2007. dec.), p. 121-122.
 
Apáról fiúra szállt a zene szeretete : Ittzés Mihály nem csukja be maga mögött a "Kodály-ajtót" / Sipiczki Sándor. - Fotó
In: Kecskeméti lapok. - 104. évf. 1. sz. ( 2008. jan. 10.), p.6-7.
 
Ittzés Dr. köszöntése
In: Parlando. - 50. évf. 4. sz. ( 2008 ), p. 40-41.
 
A zene művészet! : [Int.] / Kállai Erzsébet. - Fotó
 
Portréfilm:
Az élet szolgálat - Portréfilm Ittzés Mihályról, MMA, 2018. Előzetes>>