Jeles napok - május Jeles napok - május

Kerek évfordulók Európában - 2021. május


2021. májusában az Európa-nap (május 9.) mellett négy,  az Európai Unió történetében   érdekes, de  talán kevésbé ismert esemény  kerek évfordulóját ünnepeljük.
Az alábbiakban ezekről a jeles napokról olvashatnak egy-egy rövid összefoglalót.

 

Kellemes időtöltést kívánunk!

Harmadik AKCS–EGK egyezmény Harmadik AKCS–EGK egyezmény

1986. május 1.
 Hatályba lép az 1984. december 8-án Loméban (Togo)  aláírt harmadik AKCS–EGK egyezmény
 35 éve


A Lomé-i egyezményt az Európai Közös Piac kötötte meg az afrikai, karibi és csendes-óceáni térség (fejlődő országok) bizonyos országaival. Tulajdonképpen az érintett 46 fejlődő ország gazdasági érdekében a Közös Piac vállalta, hogy a harmadik világ országainak mezőgazdasági és feldolgozóipari termékeit vámmentesen fogadja, ha kell segítséget ad a technológiafejlődésben a szegényebb országoknak, illetve az Európai Fejlesztési Alap és az Európai Befektetési Bank révén pénzügyi segítségnyújtásban is megállapodtak az érintett felek.
    Összegzésképpen: Az első Lomé-i Egyezményt Togo fővárosában írták alá 1975-ben, ami egy átfogó kereskedelmi és segély megállapodás volt, az Európai Unió akkori tagállamai, valamint 68 afrikai, karibi, csendes-óceáni (AKCS - államok) állam között. Az Egyezmény 2000-ig volt érvényben, majd 2000 júniusában a Cotonoui Megállapodás váltotta fel.
    Az európai országok legfőbb célja az volt, hogy a gyarmati idők elmúlásával is tudják biztosítani a fejlődő országok számára az iparuknak fontos nyersanyagokat, valamint az európai államoknak érdekük volt, hogy a függetlenedett országok stabilabbá váló piacain kedvező pozíciójuk legyen továbbra is. A másik fél számára nagyon fontos volt, az Unió által felkínált fejlesztés, a fejlesztési források, és a szabadabb és megnyíló piacok kereskedelmük szempontjából.
    Az Egyezmény sorozatos volt, 1975 és 2000 között négy Lomé-i Szerződést kötöttek meg, 1975-ben még 46 országot érintett, 2000-re ez a szám 68-ra emelkedett, és az Egyezményből egy ország sem lépett ki.
     A 3. Lomé-i szerződést 1984-ben írták alá, és 1986. május 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény harmadik verziójában jelentős változásokról döntöttek, újraértelmezték a korábbi két egyezmény bizonyos pontjait.
     A harmadik egyezmény megkötése során megszigorították a STABEX (exportjövedelmet stabilizáló rendszer) és a SYSMIN (a bányászati termékekből származó exportbevételek stabilizációs rendszere) rendszert. Az akkori fejlesztésért felelős európai biztos Edgar Pisani felismerte, hogy az állami befektetések nem elegendőek az ipari fejlődéshez, szükséges a magántőke bevonása is. Ez az észrevétel nagyban befolyásolta az érintett felek döntéseit. Akadályt jelentett a magántőke biztos működésében és beáramlásában, hogy a labilis politikai kockázat miatt a magánbefektetők nem akarták a befektetéseket vállalni, megvalósítani. Ahhoz, hogy ezt az anomáliát kiküszöböljék megkötöttek egy EK- ACP biztosítási és garanciarendszert.
     A Lomé III érintette még a vidékfejlesztést, az élelmiszerbiztonságot és az alapvető emberi jogokat is, helyet kapott az elsivatagosodás kérdése, és megoldása is, a halászat ügye, a különböző régiók gazdasági együttműködése, az ipar és a bányászat fejlesztése, a természeti erőforrások védelme, a kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztés is.

Források:
http://lexikon.katolikus.hu/L/Lom%C3%A9i%20Egyezm%C3%A9ny.html

https://hvg.hu/eumindentudo/20041123euminl

https://hu.wikipedia.org/wiki/Afrikai,_Karibi_%C3%A9s_Csendes-%C3%B3ce%C3%A1ni_%C3%81llamok_Csoportja

https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/cotonou-agreement/

https://www.mimi.hu/eu/lomei_egyezmeny.html

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2011/2011_04/2011_04_420.pdf

http://www.afrikatanulmanyok.hu/application/essay/421_1.pdf

http://epa.oszk.hu/00000/00039/00016/pdf/udvari.pdf

EUROFOUND tanácsülés EUROFOUND tanácsülés

1976. május 6-7.
Az EUROFOUND igazgatótanácsának első ülése Dublinban
 45 éve


Az EUROFOUND (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) alapítási éve 1975. Székhelye Dublinban található. Kutatási eredményeivel nyújt segítséget a foglalkoztatásra, munkaügyre és szociális ügyekre irányuló szakpolitikának. Az Európai Unió azon ügynöksége, amelynek az a fő szerepe, hogy szaktudással patronálja a szociális, foglalkoztatási és munkaügyi szakpolitikák megmunkálását, kidolgozását.
     Az EUROFOUND kutatásokat végez szociális, munkaügyi és foglalkoztatási tematikában, a kutatás eredményeit a tagállamok és az Unió döntéshozóival közli, a munkakörülmények javításáért, a szakpolitikák kidolgozásáért, a társadalmon belüli dialógus megteremtésért.
     Az EUROFOUND kutatási projekteket végez, és három témában végez felmérést: munkakörülmények, életminőség, vállalati gyakorlatok. A cél, hogy e három területen az elvárt európai normák érvényesüljenek. A koncepció része három megfigyelőközpont működtetése is, hogy azok friss eredményeket tudjanak közölni az alapítvánnyal a kutatott témákban. Az Alapítvány jellemző tematikája között szerepel a fiatalok és pályakezdők munkanélkülisége is, de magánéleti problémák kutatásától sem zárkózik el.
       Kutatási eredményeit különböző weboldalakon, az alapítvány honlapján, különböző kiadványokban, konferenciákon, látogatói programokon publikálja.
     Az ügynökség jelenleg 100 munkatárssal rendelkezik, élén az ügyvezető igazgatóval és az igazgatóhelyettessel. Az igazgató az Igazgatótanácsnak tartozik beszámolóval és felelősséggel. Az Igazgatótanács a munkáltatók és szakszervezetek képviselőiből, az Európai Bizottság képviselőiből, és egy független szakértőből áll. A független szakértőt az Európai Parlament nevezi ki. Az Igazgatótanács évente ülésezik, ahol döntenek a kidolgozott programok és a büdzsé elfogadásáról. Az Igazgatótanács működését egy felügyelőtestület segíti.
     Az EUROFOND munkája leginkább az Európai Unió intézményeik, uniós szintű munkaadók és szakszervezetek, egyetemek, kutatóintézetek számára relevánsak.
     Az EUROFOUND első ülése 1976. május 6-7-én volt, az írországi Dublin-kastélyban tartották meg, ahol jelen volt az Európai Bizottság Szociális Ügyekért felelős biztosa, Dr. Hilleri, és a munkaügyi miniszter O’Leary is. Az ülésen megválasztották az első elnököt, az igazgatósági tagokat, és azok helyetteseit is.

Források:
https://europa.eu/european-union/about-eu/agencies/eurofound_hu


https://www.eurofound.europa.eu/records-of-the-management-board

 

Hedley Lomas- ügy Hedley Lomas- ügy

1996 május 23.
Ítélet a Hedley Lomas- ügyben
25 éve
 
A Hedley Lomas- ügy egy kereskedelmi, export- és állatvédelmi problémát vetett fel, érintette az Unió államai közötti állatexport kritériumait, az érintett felek döntési jogait állami és vállalati státusztól függően.
 
  A Hedley Lomas ügyet 1993. január 10-én az angol High Court of Justice Queen Bench Division tárta az Európai Bíróság elé, hogy határozati kérdésekkel az ügy végére járjon, és hogy megoldja az előtte álló pert.
  Az Bíróság előzménye: Az ír Hedley Lomas nevű cég egy spanyol vágóhídra kért élőbirka exportjára engedélyt, de azt az Egyesült Királyság Mezőgazdasági Minisztériuma megvétózta. A Minisztérium arra hivatkozott, hogy a célba vett spanyol vágóhíd (és egyébként a spanyolvágóhidak), nem felelt meg a 74/577/ EGK tanácsi irányelv követelésének. Ez az irányelv azért volt releváns hivatkozási pont az angol állam számára, mert az a tagállamok állatvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozásainak egyenlőtlenségét kívánta megszüntetni, mivel a különbségek akadályozták a szabad piac működését és nyitottságát. Továbbá a 74/577/ EGK irányelvében rögzítették, hogy az állatokat el kell kábítani leölésük előtt a vágóhidakon, természetesen a rendelet az elkábítás eszközeit és módját is meghatározta. 
  Az Egyesült Királyság Mezőgazdasági Minisztériuma azt a percepciót vonta le, hogy Spanyolország ugyan törvénybe iktatta az Európai Uniós rendelkezést, viszont annak végrehajtását semmilyen szankció nem fedezte, így a törvény betartása elmaradt, a spanyol vágóhidak az ellenőrzések hiányában nem tartották be a szabályokat. Emiatt az Egyesült Királyság nem csupán a Hedley Lomas Ltd.-t tiltotta le a Spanyolországba tartó élőállat exporttól, hanem általános és széleskörű exporttilalmat vezetett be.
A Bizottság már 1990-ben számon kérte Spanyolországon a törvény végrehajtását, a spanyol hatóságok garantálták a törvény betartását, amire válaszul a Bizottság eltekintett a megígért eljárástól. Ennek fényében a Bizottság nem támogatta és indokolatlannak tartotta az exporttilalmat. Az Egyesült Királyság ezért 1993-ban megszüntette az exporttilalmat, és megegyezett Spanyolországgal. A kompromisszum jegyében Spanyolországnak államilag kellett ellenőriznie, hogy az angol birkákat a szabályoknak megfelelően fogadják-e a vágóhidak. 
  A Hedley Lomas Ltd. 1992. október 7-én kért engedélyt az exportra, viszont az engedélyt nem kapta meg, ezért a High Court of Justice-hoz fordulva, tették fel a kérdést, miszerint a vétó ellentétes-e az EK – szerződés 34. cikkelyével. Az ügy az Európai Bíróságig jutott el.
  A Bíróság kimondta, hogy egy tagállamnak nincs joga korrigáló intézkedéseket hoznia, hogy egy másik tagállam jogharmonizáció jogsértését felülbírálja. Továbbá egy tagállam sem vezethet be részleges vagy általános exporttilalmat egy másik tagállam ellen. 
A Bíróság megfogalmazta az egyéni jogok tiszteletben tartását, az egyéni jogokat a nemzeti bíróságoknak is tiszteletben kellett tartaniuk. A Bíróság a tilalom okozta kártérítést is érintette, tulajdonképpen a nemzeti bíróság kötelessége a nemzeti jogi szabályai alapján kártérítést is fizetnie.
A Hedley Lomas- ügyben a Bíróság a döntéséket és az ítéletet 1996. május 23-án hozta meg.
 
 
Források:

Az Európai Unió himnusza Az Európai Unió himnusza

EU Himnusz és zászló EU Himnusz és zászló

1986. május 29
Zászló és a Himnusz
35 éve
 
1986. május 29-én a brüsszeli bizottság székhelye előtt első alkalommal vonták fel a kék, sárga csillagos lobogót, és először hangzott el, mint a Közösség himnusza, az Örömóda Beethoven IX. szimfóniájából.
  A mai ismert hivatalos zászlót először kizárólag az Európai Tanács használta, hogy e zászlóval kifejezze az európai egységet. Az elképzelés része volt az is, hogy az Unió többi intézménye is átvegye és használja a 12 csillagos szimbólumot. Az Európai Tanács 1955-től használta a kék hátterű, 12 csillagos jelképet. A 12-es szám valószínűleg a teljességre, a kör az egységre utalt. Feltételezhetően a 12 csillag nem a tagállamok számára utalt, bár amikor 1986-ban az Európai Gazdasági Közösség elfogadta a szimbólumot még 12 tagja volt az Uniónak, ám amikor a Tanács is véglegesen döntött a zászló hivatalossá tételéről az Unió létszáma 15 volt. 
  A 12 csillaggal kapcsolatban több eredetváltozat és magyarázat is van. Egyik meghatározás szerint a 12 csillag a teljességre utal, az év 12 hónapból áll, ami egy évet alkot. A 12-es számnak több jelképe is van, a keresztény és más kultúrák számára is fontos volt ez a szám: az egyiptomi hiedelemvilágban 12 kapu nyílt a túlvilágra, a görög mitológiában Héraklésznek 12 feladatot kellett teljesítenie, hogy elérje a tökéletesség állapotát, Jézus 12 apostolt választott ki tanítványának, illetve Izrael is 12 törzsből tevődött össze, a 12-es szám tekintetében a hármas és négyes szám váltakozása előidézi a Szentháromság fogalmát és szellemét.
  Egy másik forrás szerint a zászló mintájának megálmodója Paul Levi, egy zsidó származású belga személy, aki átélte a II. világháború borzalmait jelentette koncentrációs tábort is. Megfogadta, hogy amennyiben túléli a háborút, áttér a katolikus hitre. A második világháborút túlélő vallásos Paul Levi végül az Európai Tanács Kulturális Bizottságának vezetője lett, pár év múlva napirendre tették egy a szervezetet jelképező zászlónak a kreálását. Paul Levi először a skandináv zászlók mintájára egy keresztet tartalmazó zászlót konstruált meg, de a Bizottságban konkrétsága miatt nem fogadták el. Végül Paul Levi a Jelenések könyvének 12. fejezetéből merített ihletet. „Az égen nagy jel tűnt föl, egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona.” Ez a kontextus Szűz Máriára utal, aki a Bibliai rész szerint 12 aranycsillagból álló koronát visel, és valószínűsíthető, hogy a zászlónak is, ez a Szűz Mária ábrázolás áll a hátterében. Olyan teória is létezik, mely szerint Paul Levi egy Koronát viselő Szűz Mária szobor (a korona az ég színével körbevéve) előtt elhaladva álmodta meg a zászló mintáját, a heraldika szempontjából fontos elemeit.
  Május 29-i dátumhoz köthető az Örömóda Himnusszá avatása is. Az Örömódát Ludwig van Beethoven komponálta meg 1823-ban, a IX. szimfóniájának egyik részlete. A zenemű Friedrich von Schiller 1785-ben íródott költeményének zenében megformált verziója. A költemény fókuszában egy idealista világkép áll, az emberek közötti testvériséget testesíti meg. Az Örömódát 1972-ben az Európai Tanács választotta himnuszául, majd 1985-ban tették az Unió vezetői hivatalos Himnusszá. A zenének nincs szövege, így próbálva érvényre juttatni egyetemességét, és kifejezni az európai szabadságot, szolidaritást és békét. Az Örömóda nem a nemzetek himnuszai helyett szól, nem váltja fel külön-külön a tagállamok himnuszait, hanem kizárólag az összetartozó európaiságot tükrözi.