Katona József Lexikon Katona József Lexikon

Katona József életrajza Katona József életrajza

Katona József     (Kecskemét, 1791. nov. 11. -Kecskemét, 1830. ápr. 16.) drámaíró,  városi főügyész. Paraszt-kispolgár család fia, apja takácsmester volt. A kecskeméti r.k. elemi négy osztálya után a gimnáziumot a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál végezte, 1810-13-ban a pesti egyetemen jogot tanult. Pesten volt jurátus is, 1815-ben ügyvédi vizsgát tett, pesti ügyvédi irodákban, 1820. jan. 1-jétől önálló ügyvédként  dolgozott. 1820. nov. 3-án Kecskeméten alügyész, 1826. nov. 23-án főügyész lett. Egyetemi éveiben fordítóként, átdolgozóként, műkedvelő színészként részt vett a pesti színtársulat munkájában. K.J. aláírású levélben szerelmet vallott a társulat fiatal színésznőjének, Széppataki Rózának, ő azonban nem tudta, kit rejtenek a névbetűk, Déry István felesége lett. (1814-ben róla írta A rózsa c. vígjátékát). Átdolgozásai révén szerzett gyakorlata és történelmi tanulmányai alapján írta Ziska (1813) és Jeruzsálem pusztulása (1814) c. eredeti drámáit, ezek nem kerültek színpadra. Az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatára készült Bánk bán-jának első kidolgozása (1815); nem tudjuk, eljutott-e a pályázatra, a bírálók nem említették. 1819-ben jogász és drámaíró társa, Bárány Boldizsár Rostáját is figyelembe véve, s arra számítva, hogy a Pesten szereplő székesfehérvári színészek bemutatják, átdolgozta a Bánk bánt, a cenzor azonban nem engedélyezte az előadást, csak a mű kinyomtatását. így jelent meg a dráma 1820 novemberében 1821-es évszámmal. A Bánk bán két kidolgozása között KJ. verseket írt, és hozzáfogott Kecskemét történetéhez. Verseit nem tudta megjelentetni, történeti művét nem fejezte be, a félbemaradt művet apja adta ki (Szabados Kecskemét Alsó Magyarország első mezővárosa történetei Pest, 1834.). Kecskeméti tárgyú műve még A kecskeméti pusztákról (Tudományos Gyűjtemény 1823); szülővárosának képét idézi fel Gyermekkor c. verse. Kméti vonatkozásokat korábbi dramatizálásaiban is találhatunk: a német lovagregényből magyarított Monostori Veronka (1812) a középkori Kecskemét környékén játszódik, szereplői (Monostori, Alpári, Szellőrinci, Orgoványi, Pákai) közeli helységek nevét viselik; a Luca széke valószínűleg szintén német regényből vett vadromantikus bonyodalmához föltehetően Kecskeméten megismert népi babona társul. Kecskeméti ügyészsége idején K J. felhagyott az irodalmi foglalatossággal, Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? (Tudományos Gyűjtemény 1821) c. szenvedélyes hangú tanulmányát bizonyára még Pesten írta. Tréfás, de komor befejezésű vadásznaplója nem irodalmi igénnyel készült. Színházterve (1826) mégis arról tanúskodik, hogy a színjátszás iránt nem szűnt meg érdeklődni. A kecskeméti levéltárban föllelhető hivatali iratai irodalmi műveit terjedelemben többszörösen meghaladják.

Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona ;  [Kieg. Orosz László, Markó László]. - Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992. - p.139-140. Lásd a katalógusban>>

Kecskeméti Életrajzi Lexikon

Tovább a lexikon teljes szövegéhez>>

1791. november 11-én született Katona József Kecskeméten
1798-1802. A kecskeméti római katolikus elemi iskolában tanult
1802-1807. Gimnáziumi tanulmányokat folytatott a pesti és a kecskeméti piaristáknál
1807-1810. Az egyetemi tanulmányokra előkészítő filozófiai osztályokat a szegedi piaristáknál és a pesti egyetemen              végezte
1810-1813. A pesti egyetem jogi fakultására járt. Szorosabb kapcsolatba lépett a pesti színtársulattal:
          drámafordításokat, dramatizálásokat készített, színészként és rendezőként is tevékenykedett.
1812. január 20-án delectans actori (műkedvelő színészi) kötelezést írt alá
1813. Néhány hónapot Kecskeméten töltött. Pestről való távozása előtt névtelen, csak kezdőbetűit
          feltüntető levélben szerelmet vallot Széppataky Rózának, a későbbi Dérynének.
1813. augusztus 28-án királyi táblai jegyző (jurátus) lett,Dabasi Halász Bálint pesti ügyvéd irodájában dolgozott.
1813-1814. Megírta a Bánk bán előtti történelmi drámáit (István, Aubigny Clementina,Ziska, Jeruzsálem pusztulása)
, és egyetlen vígjátékát (A rózsa)
1815. július 30 -án fejezte be a Bánk bán első kidolgozását és elküldte az Erdélyi Múzeum pályázatára
1815. december 21-én ügyvédi vizsgát tett
1815-1819. Verseskötetet állított össze, Kecskemét történetével foglalkozott
1818. Megvált Halász Bálinttól és egy másik pesti ügyvéd irodájában kezdett dolgozni
1819. Átdolgozta a Bánk bánt a Pesten vendégszereplő székesfehérvári színtársulat számára,
          de a cenzor nem engedélyezte az előadását. Bírálatot készített Kisfaludy Károly Ilkájáról.
1820. január 1-én önálló ügyvédi irodát nyitott Pesten.
1820 novemberében megjelent a Bánk bán. Kecskeméten városi alügyésszé választották. Hazaköltözött.
1821-1823. A Tudományos Gyűjteményben két tanulmánya (Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni                               
mesterség lábra nem tud kapni?, A kecskeméti pusztákról), az Aurorában egy verse jelent meg.
1826. A kecskeméti városi tanácsnak színház építését javasolta és annak tervrajzát is elkészítette.
1826. november 1-én városi főügyésszé választották.
1830. április 16-án szívszélhűdésben váratlanul meghalt.

Forrás: Katona József / Orosz László. - Budapest : Gondolat, 1974. - p. 183. Lásd a katalógusban>>

Orosz László: Katona József