"Több esztendők ólta fáradhatatlankodok, hogy városunknak történeteit egybe szedvén közre bocsájthassam" - írta Katona 1818 júliusában abban a kecskeméti tanácshoz intézett beadványában, amelyben engedélyt kért a levéltárban való kutatásra. Csak azt engedték neki, hogy kérdéseit írásban nyújtsa be. Ez is oka lehetett, hogy célját nem tudta megvalósítani. Várostörténete első részében a későbbi Kecskemét vidékének a magyar honfoglalásig terjedő, a másodikban a városnak a megírás koráig tartó történetét kívánta megírni, a harmadikban az előző két rész művelődéstörténete kapott volna helyet. A tervezett műből azonban csak töredékek készültek el, illetve maradtak fenn: A Kecskeméti Pusztákról című, Pusztaszer történetét taglaló tanulmány a Tudományos Gyűjtemény 1823. évi IV. kötetében; a honfoglalás előtt a Duna-Tisza közén megfordult népek viselt dolgaival meg vallásával, szokásaival foglalkozó, Szabados Kecskemét Alsó Magyar Ország első mező várossa történetei címmel 1834-ben apja által megjelentetett könyv; ehhez kapcsolódó fejezetek és ennek a folytatásához készült kivonatok, másolatok, amelyeket 1886-ban Miletz János adott ki Katona József családja, élete és ismeretlen munkái című művében.