Kodály Zoltán Lexikon

Kodály Zoltán életrajza

1882. december 16.

Kecskeméten megszületett Kodály Zoltán. Édesapja Kodály Frigyes vasúti tisztviselő, édesanyja Jaloveczky Paulina. Két testvére: Emília, Budapesten 1880-ban, Pál, Galántán 1886-ban született. Szülei lelkes műkedvelők: az apa hegedült, az anya énekelt és zongorázott.

1883

Kodály Frigyest állomásfőnökké léptetik elő, Szobra költöznek.

1885 – 1892

A család Galántán él. A helységnek akkoriban kétezernégyszáz lakosa volt: magyarok, szlovákok és németek. Kodály Zoltán ott járt elemibe. A galántai otthon megismertette Kodályt a hangszerekkel, a klasszikus és romantikus zene számos értékével, a falu népe pedig beléoltotta a hamisítatlan népdal szeretetét.

1892

A család Nagyszombatba költözik. A városnak akkoriban tizenkétezer lakosa volt; a népesség főként szlovákokból állt, az értelmiség magyarokból és németekből. Nagyszombatban az érseki főgimnáziumban folytatott tanulmányai mellett, csaknem teljesen a saját erejéből megtanul hegedűn, gordonkán és zongorán játszani.

1898. február

Az iskolai zenekar egy fiatal tanár – Toldy Béla – vezetésével előadja Kodály első zenekari művét: D-moll nyitányát.

1899

A farsangi hangversenyen Kodály Zoltán két barátjával előadja három tételes vonóstrióját, az Esz-dúr triót.

1900

Jeles érettségi után, szeptembertől a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója a bölcsészkar magyar–német szakán. A Zeneakadémián Hans Koessler zeneszerzés növendéke.

1900 – 1904

Kodály az Eötvös Collegium tagja.

1904

Megkapja a zeneszerzői oklevelet, de önkéntes ismétlőként még egy évig továbbtanul.

1905

Magyar – német tanári oklevelet szerez. Márciusban megismerkedik és életre szóló szövetséget köt Bartók Bélával. Augusztusban a Csallóközbe megy első népdalgyűjtő útjára.

1906 április

Bölcsészdoktori oklevelet szerez. Disszertációját „A magyar népdal strófa-szerkezete” címmel írja, melyben a korábbi népdalkiadványok és Vikár Béla fonogramgyűjteményének elemzését, saját népdalgyűjtő útjainak tapasztalatait összegzi.

1906. október 22.

A Nyári este című zenekari művének bemutatója.

1907

Áprilisban Párizsba utazik, megismerkedik Debussy műveivel. Szeptembertől a Zeneakadémia tanárává nevezik ki. Egy évig zeneelméletet oktat.

1908

Zeneszerzést kezd tanítani.

1910. március 17.

Budapesti szerzői estjén Bartók és a Waldbauer–Kerpely kvartett adja elő műveit. Párizsban és Zürichben is bemutatják műveit.

1910. augusztus 3.

Feleségül veszi Schlesinger Emmát, aki maga is tehetséges komponista, zongorista és műfordító.

1911. április

Részt vesz a római nemzetközi zenekongresszuson.

1912

Népdalgyűjtő út Erdélybe. Felesége és Bartók is elkíséri. Kinevezik a Zeneakadémia rendes tanárává.

1913

Bartókkal együtt benyújtja a Kisfaludy Társasághoz „Az új egyetemes népdalgyűjtemény tervezete” című programot, amely első kidolgozása a Magyar Népzene Tára tervének. Ahogyan írják: „Tervünk: a magyar népdalok és népzeneművek lehetőségig teljes; szigorúan kritikai, pontos kiadása, egy monumentális, magyar »Corpus Musicae Popularis« szerkesztése.”

1914

Kutatóutat tesz Bukovinába a csángókhoz.

1915 – 1916

További kutatóutakat tesz, dolgozatokat publikál a népzenekutatásról. 1916. augusztusban Kassán és Ránkfüreden katonadalokat gyűjt a laktanyákban.

1917 – 1919

A Nyugatban és a Pesti Naplóban megjelent írásaiban a népzene jelentőségéről értekezik, Bartók-elemzéseiben lefekteti a Bartók-esztétika alapjait.

1919

Dohnányi mellett a Zeneakadémia helyettes igazgatója. A tanácsköztársaság idején Bartók és Dohnányi mellett a Reinitz Béla szervezte zenei direktórium tagja. A tanácsköztársaság leverése után fegyelmi eljárást indítnak ellene, érvénytelenítik aligazgatói kinevezését és két évre tanári működését.

1920

A bécsi Universal Edition szerződést kínál műveinek megjelentetésére, majd 1921-től folyamatosan adja ki azokat.

1921. szeptember

Visszatér a tanításhoz.

1923

A „Psalmus Hungaricus” komponálása, majd bemutatója novemberben. A Budapest egyesítésének 50. évfordulójára rendelt mű, alig két hónap alatt készült el.

1924

A hegedű-gordonka duó bemutatója a Salzburgi Ünnepi Játékokon.

1926

Zürichben bemutatják a Psalmus Hunaricust Volkmar Andreae vezényletével. A Háry János című dalmű ősbemutatója Budapesten az Operaházban.

1927

Karmesteri bemutatkozása, a Psalmus Hungaricust vezényli Amsterdamban. Cambridge-ben és Londonban szintén ő vezényli a művet. Magyar Zenei Dolgozatok címmel kiadványsorozatot indít, hogy publikációs lehetőséget teremtsen a kibontakozó magyar zenetudománynak.

1928

Bartókkal, Jemnitz Sándorral és Molnár Antallal megalapítja a Modern Zene Nemzetközi Társaságának magyar szakosztályát.

1932

A Székely fonó című daljáték ősbemutatója Budapesten az Operaházban.

1933

Galántai táncok bemutatója Budapesten.

1934

A Magyar Tudományos Akadémia felkérésére Bartókkal megkezdik a teljes magyar népdalgyűjtemény sajtó alá rendezését. Kinevezik az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács tagjává.

1936. szeptember 2.

A Budavári Te Deum bemutatója a Mátyás-templomban.

1937

Megjelenik A magyar népzene című könyve és pedagógiai rendszerének alapműve, a Bicinia Hungarica első füzete.

1939

Bemutatják a Fölszállott a páva zenekari variációkat Amsterdamban, a Concertgebouw-zenekar ötvenéves jubileumára, Willem Mengelberg vezényletével.

1940

Bartók és felesége az Egyesült Államokba költözik. Kodály a Magyar Tudományos Akadémián folytatja a kettőjük nevéhez fűződő népdalgyűjtemény kiadásának előkészítését.

1942

Kodály 35 évi zeneakadémiai tanári munka után nyugdíjba vonul. A Magyar Dalosegyletek Szövetsége az 1942-es évet Kodály évnek nyilvánítja. 60. születésnapjára Galánta városa díszpolgárrá választja, a kolozsvári egyetem díszdoktorrá avatja.

1943

Levelező taggá választja a Magyar Tudományos Akadémia.

1944

Budapest ostromát a Próféta utcai zárdában, majd az Operaház óvóhelyén éli át, utóbbi ruhatárában – még az ostrom alatt, 1945 februárjában – bemutatja a Missa brevist.

1945

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választja, a Zeneművészeti Főiskola igazgatótanácsának elnökévé nevezik ki.

1946.

Kinevezik a Magyar Művészeti Tanács elnökévé. A Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választják.

1946-47

Hangversenykörutat tesz Angliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Svájcban.

1947

Utazást tesz a Szovjetunióban.

1948

Kossuth-díjat kap.

1950

A Magyar Tudományos Akadémián irányításával megalakul a Népzenekutató csoport.

Nemesszeghyné Szentkirályi Márta Kecskeméten ének-zenei általános iskolát létesít.

1951

Az Állami Népi Együttes bemutatkozó előadása Kállai kettős című műve. Megjelenik a Magyar Népzene Tára első kötete.

1952

Újabb Kossuth-díjat kap. 70. születésnapján országszerte ünneplik.

1957

Harmadik alkalommal kap Kossuth-díjat. A belga Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

1958. november 22.

Felesége meghal.

1959. december 18.

Házasságot köt Péczely Saroltával.

1960.

Az oxfordi egyetem díszdoktorává avatja. December elsején szívinfarktussal kórházba szállítják.

1962. december

Kodályt 80. születésnapján köszöntik tanítványai, tisztelői, hangversenyekkel, verssel, tanulmánykötettel.

1963

Az Amerikai Művészetek és Tudományok Akadémiájának tiszteletbeli tagja.

1964

A berlini Humboldt Egyetem díszdoktorává avatja. A Zenei Nevelők Nemzetközi Szövetségének (ISME) és a Nemzetközi Népzenei Tanács (IFMC) budapesti kongresszusán elnököl.

1965

Bónis Ferenc szerkesztésében megjelenik összegyűjtött írásainak első két kötete, Visszatekintés címmel. Bécsben átveszi a Herder-díjat.

Előadókörutat tesz Angliában, az Egyesült Államokban és Franciaországban.

1966

Torontói egyetem díszdoktorává avatja.

1967. február 17.

Átveszi a Fehér Rózsa érdemrendet a budapesti finn nagykövetségen.

1967. február 27.

Kórházba kerül kivizsgálásra, ahol március 6-án meghal.

Örvendjen az egész világ! : Részletek egy új Kodály-életrajzból I. / Bónis Ferenc

In: Hitel, 2011. (24. évf.) 3. sz. p. 35-55. Tovább a teljes cikkhez >>

Örvendjen az egész világ! : Részletek egy új Kodály-életrajzból, II. / Bónis Ferenc