"Notre Dame-i toronyőr". Kisérőzene az Eötvös kollégium diákjainak  kabaréjához (1902)

"Cid". Kisérőzene az Eötvös kollégium diákjainak paródiájához (1903)

"A nagybácsi". Kisérőzene az Eötvös kollégium diákjainak előadásához (1904)

Pacsirtaszó (1917, Móricz Zsigmond Pacsirtaszó című színművéhez)

Háry János (1925-27, daljáték Paulini Béla szövegére, Harsányi Zsolt verseire)>>
Színpadi előadás (Nádasladány, 2001. augusztus): 1. 2. 3.
Film (Szinetár Miklós):
Rajzfilm:

Székely fonó (1924-32, daljáték népi szövegekre)>>

Székely fonó / Breuer János
In: Kodály-kalauz / Breuer János. - Budapest : Zeneműkiadó, 1982. - p. 169-189. Lásd a katalógusban>>

Kuruc mese (1935, táncjáték Harsányi Zsolt cselekményére, a Marosszéki Táncok és a Galántai táncok zenéjére)

Czinka Panna (1946-48, daljáték Balázs Béla szövegére)>>

Forrás: Kodály Zoltán élete és munkássága / Eősze László. - Budapest : Zeneműkiadó, 1956. - p. 195.  Lásd a katalógusban>>

A színpadi szerző műhelyében / Breuer János
In: Bartók és Kodály : Tanulmányok századunk magyar zenetörténetéhez / Breuer János. - Budapest : Magvető, 1978. - p. 168 - 178. Lásd a katalógusban>>

A színpad iránti érdeklődését befolyásolhatta ifjúkori barátja és Eötvös kollégiumbéli társa, Balázs Béla is, aki nemcsak Bartók Kékszakállújának volt a librettistája, de az ő szövegkönyvére készült az 1948-as bemutatón megbukott Czinka Panna is. A Háry János és a Székely fonó ugyanakkor már az első elhangzáskor is nagy sikert arattak, és Bartók egyfelvonásosa mellett mindmáig a magyar színpadi zene klasszikus alkotásainak számítanak.

Forrás: Az opera kézikönyve / írta Matthew Boyden, [a vonatkozó szócikket írta Dalos Anna]. -[Budapest] : Park, cop. 2009.- p. 501
Lásd a katalógusban>>