Tanulmányai, iskolái Tanulmányai, iskolái

1888 szeptemberétől Kodály a galántai népiskola tanulója lett. Élete azonban nem sokat változik. Kevesebb ideje marad a játékra. Alig veszi viszont észre, mert játékait is komolyan vette, teljesen elmerült bennük, másrészt, mert munkáját is szívesen és fáradtság nélkül végzi.
Tanítója elégedett csendes, figyelmes magatartásával, értelmes feleleteivel pajtásai befogadják, s ő velük tart vidám tréfáikban; szülei pedig nem szorítják rá semmire, amihez nincs kedve.


1892 szeptemberében Kodály Zoltán megkezdi gimnáziumi, nem sokkal utóbb pedig zenei tanulmányait. A nagyhírű iskolában szigorú tanárok irányítják, zenében viszont inkább csak önmaga nevelője.
A korán érő tehetség többféleképpen is jelentkezik a nagyszombati években. Az iskolai kórusban Kodály kezdettől fogva részt vett. Szülei már sokallják a zenére fordított időt, mert elvonja gimnáziumi tanulmányaitól, holott az mégiscsak fontosabb a jövője szempontjából.
Nem zenésznek szánják ugyanis, bár a zene szeretetét ők oltották bele. Iskolai előmenetele azonban nem romlik, minden osztályt jeles eredménnyel végez. Pedig nem minden tárgy érdekli egyformán. A matematika, fizika nem vonzza különösebben, a nyelvekben, irodalomban viszont kiváló. A gimnázium nemcsak műveltségét gyarapítja, hanem alkotókedvét is serkenti. 1900. június 13-án jeles érettségivel zárja középiskolai éveit, felvételét kéri a budapesti Eötvös–kollégiumba.

 

1900 szeptemberében kezdi meg az Országos Magyar Királyi Zeneakadémián, zeneszerzés szakon majd ezzel párhuzamosan a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti karán magyar-német szakon tanulmányait. 1904 júniusában zeneszerzés diplomát szerez.
Kodály szeptemberben újra beiratkozik a Zeneakadémiára egy évre mint önként ismétlő.
Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban.


Forrás: Kodály Zoltán életének krónikája / Eősze László. – 2.jav., bőv.kiad. – Budapest : EMB , 2007. – p.10-39.   Lásd a katalógusban>>

 

Tanulmányai, iskolái