Jeles személyek adattára Jeles személyek adattára

Alföldy Jenő

Alföldyné Dobozi Eszter 

Bahget Iskander

Balogh Levente

Bán János

Bánszky Pál 

Bárth János

Beke József

Benes József 

Bodri Ferenc 

Boronkay Péter

Boros Pál

Buda Ferenc

Csatári Bálint 

Cseke Péter

Csík János

Damó István

Daróczi Csaba

Dóbiás Péter

Dömötör Endre 

Durányik László

Erdei Péter

Farkas Antal Jama 

Farkas Gábor

Farkas Gábor Mátyás 

Fehér Béláné

Füzi László

Garaczi János

Gerhát László

Gerle Margit

Gömöri Ferenc

id. Gyergyádesz László

ifj. Gyergyádesz László

Gyólay Viktória 

Hajdu Edit

Hanga István

Harsányi Zsuzsanna

Hatvani Dániel 

Hegedűs 2 László

Hegedűs Zoltán

Heltai Nándor 

Hollósy Katalin

Horváth Mária

Ittzés Mihály 

Ittzés Tamás

Iványosi-Szabó András

Iványosi-Szabó Tibor 

Jámbor Zsolt

Kálmán Lajos 

Kerényi József Péter †

Kertész Gábor

Kiss András 

Kiss Katalin

Kőtörő Miklós 

Ladics Tamásné

Leskowsky Albert

Majoros István

Márkus Ferenc †

Messzi István 

Mikulás Ferenc

Nánási László 

Nemes László Norbert

Nemesszeghy Lajosné 

Orosz István

Orosz László 

Pálfy Gusztáv 

Pintér Lajos

Pócs Péter

Polyák Ferenc 

Probstner János 

Radó Vilmos 

Svébis Mihály 

Szappanos István

Szarka Balázs

Székelyné Kőrösi Ilona

Szekér Endre 

Szilágyi Varga Zoltán

Szoboszlay Péter

Sztachó-Pekáry István

Tarapcsik Sándor 

Törös Olga 

Turai Gábor Kamil

Ubrizsyné Érsek Éva

Ulrich Gábor

Radó Vilmos Radó Vilmos

RADÓ VILMOS

Színész, rendező, színházigazgató

 

 Radó Vilmos

A Kecskeméti Televízió felvétele >>

Sümegen született 1913. november 30-án. Színészcsaládból származik: hét testvére közül hatan színészek lettek, édesapja, bátyja, sógorai a háború előtt színházigazgatóként dolgoztak. Unokahúga, Radó Denise is színész-rendező lett. Ő maga is a színészi pályára készült, már 1929-ben színpadon állt. Legnagyobb szerepálma Lucifer és a Liliom voltak. Apja, Radó Béla társulatában játszott, majd Debrecenbe szerződött (itt saját vallomása szerint Lucifer szerepéért pénzt adott a főszereplőnek, hogy az jelentsen beteget az előadásra, de mikor ő került a helyére, a súgó szövegét félrehallotta, ezért elvették tőle a szerepet). 1931-ben kapott színészi oklevelet, majd 1945-ben rendezői képesítést szerzett. Sógora kecskeméti magántársulatához került, melyet 1947-ben (sógora nyugdíjba vonulása után) vett át és az államosításig, 1949-ig vezette. A társulattal egy évben tíz-tizenkét városban, községben léptek fel. Saját színházat is alapított 1949-ben egy volt katonatársa segítségével, akinek a háborúban megmentette az életét. Magánszínházával az utolsó előadásukat Baján tartották. 1949-ben államosították a színházat, neki pedig a kecskeméti színháznál ajánlottak állást. Így lett a Katona József Színház gazdasági igazgatója. Ezt a posztot azonban nem sokáig töltötte be, mert nem értett a gazdasági ügyek vezetéséhez. Egy ideig művészeti, illetve szervezőtitkárként dolgozott. Amikor az akkori igazgatót, Radványi Lászlót bíróság elé állították és elítélték, a minisztérium új igazgató jelöltjét a társulat elutasította és Radó Vilmost akarták a színház direktorának.
Az igazgatói állást végül is elfogadta és 1958-tól vette át a kecskeméti színház vezetését. Igazgatásának 16 éve alatt a színház számos ősbemutatót tartott, egy évadban általában 2-3 előadást. Direktorsága alatt az első előadás az 1958 őszén bemutatott Váljunk el című darab volt. Radó Vilmos rendszeresen látogatta az írókat, újságírókat és felkérte őket egy-egy darab megírására. Így repertoáron voltak pl. Raffai Sarolta, Gyárfás Miklós, Galgóczi Erzsébet, Reményik Zsigmond, Végh Antal, Timár Máté darabjai. Nagy gondot fordított a színészek kiválasztására is, különösen figyelt az új tehetségekre, ezért fiatal színészek vizsgaelőadásait és más színházak premierjeit is látogatta és számon tartotta. Sok, később híres színész és rendező kezdte pályáját keze alatt: nála indult pl. Latinovics Zoltán, Sass József, Moór Marianna és Galambos Erzsi is. A színház igazgatása alatt a szerepalakítások közül Dévay Camilla Szent Johannáját és Stuart Máriáját, valamint Latinovics Zoltán Liliomját tartotta a legjobbaknak, az előadások közül Bródy Tanítónőjét, Maugham Esőjét és Kisnyevszkij Optimista tragédiáját nevezte meg a legsikeresebbeknek. Igazgatói regnálásának utolsó bemutatott darabja az 1972/73-as évad végén a Disszidálni Pestre is lehet című nyári előadás volt. Bár volt rendezői végzettsége, csak kevés darabot rendezett, ezeket is kecskeméti igazgatósága előtt.
1974-ig, nyugdíjba meneteléig volt a kecskeméti színház igazgatója, de ezután is figyelemmel kísérte a színház munkáját.
A kecskeméti színház örökös tagja, 1984-ben érdemes művész kitüntetést kapott.
A kecskeméti színház több alkalommal is gálaesttel köszöntötte színidirektort. Sághy Gyula Filmrendező pedig portréfilmet készített Radó Vilmosról Az örökös igazgató címmel. 2001-ben hunyt el, amikortól színtársulat is működik Kecskeméten Radó Vilmos neve alatt Turpinszky Béla színművész vezetésével.

Elismerései:

Kecskeméti Katona József Színház Örökös tagja és örökös színidirektora (1984)

Érdemes Művész (1984)  

Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (1993)

Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje, polgári tagozat (1994)

 

Emlékhelyei Kecskeméten:

2008-ban az Európa Jövője Egyesület a kecskeméti Delikatesse presszóban a direktor törzsasztalánál emléktáblát és Bahget Iskander két fényképét helyezte el. Az egyiken Radó Vilmos, a másikon a kecskeméti színház látható.

Radó Vilmos emlékhely

A Kecskeméti Televízió felvétele

A Katona József Színház Társulata a 2009/2010 évadzáró társulati ülésén a színház melletti közparkban 3 db emlékfát ültetett Radó Vilmos, Ruszt József és Gábor Miklós emlékére. Az emlékfák mellett 40 X 40 cm méretű süttői csiszolt mészkőlapra vésve emléktáblát helyeztek el.

Radó Vilmos emlékfa

A Kecskeméti Televízió felvétele 

Róla szóló cikkek, források: 

Radó Vilmos hetvenöt éves
In: Új tükör. - 20. évf. 51. sz. (1983. dec. 18.), p. 43.

A színháztulajdonos / Borzák Tibor
In: Szabad föld. - 43. évf. 15. sz. (1987. ápr. 10.), p. 12.

Magyar színházművészeti lexikon / [főszerk. Székely György]. - Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994., p. 635. 

Az örökös igazgató : Portréfilm Radó Vilmosról / Gyergyádesz László
In: Köztér. - 1. évf. 6. sz. 1998 December Köztér, p. 9.
 
Búcsú a Színidirektortól / Hámori Zoltán. - Fotó
In:  Petőfi népe. - 56. évf. 95. sz. (2001. ápr. 24.), p. 2.
 

Aki mindenki drága Vili bácsija - volt : Az ember gyarló és esendő / Koloh Elek
In: Jelenvaló. - 2. évf. 6. sz. (2001. ápr. 26.), p. 1-4.

 

Apró szertartások, örök emlékek : [Int.] / Fekete Tibor
In: Jelenvaló. - 2. évf. 6. sz. (2001. ápr. 26.), p. 2.
 
Ebben a pillanatban / Farkas Gábor
In: Jelenvaló. - 2. évf. 6. sz. (2001. ápr. 26.), p. 4.
 
Farkas Antal Jama - Radó Vilmos
In: Jelenvaló. - 2. évf. 6. sz. (2001. ápr. 26.), p. 1.
 
"Mindig hittem a színészetben" / Heltai Nándor
In: Jelenvaló. - 2. évf. 6. sz. (2001. ápr. 26.), p. 1, 3, 5.
 
A Radó / Trunkó Barnabás. - (Bonbonniére)
In: Magyar hírlap. - 34. évf. 93. sz. (2001. ápr. 21.), p. 15.
 
A Radó-örökség - család a színház igézetében / Heltai Nándor
In: Jelenvaló. - 2. évf. 6. sz. (2001. ápr. 26.), p. 2.
 
Radó Vili bácsi asztalánál : Humorára, emberségére emlékeztek barátai / Takács Valentina. - Fotó
In:  Petőfi népe. - 63. évf.  293. sz. ( 2008. dec. 16. kedd ), p. 2.