Tudományos Gyűjtemény (1817 - 1841) az első havonta megjelenő magyar sajtótermék, enciklopédikus jellegű folyóirat. Fejér György és Trattner János Tamás kezdeményezte. Szerkesztette "tudós társak" közreműködésével Fejér György, 1818 júliusától Vass László, 1819 januártól Thaisz András. Első évfolyamaiban a feudális nacionalizmus érvényesült. A nemzetit a nemesivel azonosította, s a műveltség feladatát a nemesi nemzet szolgálatában látta. Hangadója Horvát István volt. A "nemzeti dicsekedés" mellett azonban a Tudományos Gyűjtemény mindinkább tudósított a polgári fejlődés eredményeiről is. A nyelvújítási harc utolsó, döntő szakasza a Tudományos Gyűjteményben zajlott. A lapban jelent meg Kazinczy Ferenc: Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél (1819) című írása.
A Tudományos Gyűjteménynek jelentős szerepe volt a feudális nemzetfogalom lebontásában, a polgári nemzetté válás eszméinek megvitatásában. 1828 januártól a megújulás érdekében Trattner jogutóda, Károlyi István az új nemzedék képviselőjének, Vörösmarty Mihálynak adta át a szerkesztés. Szerkesztősége idején a lapot fokozódó európaiságtudat jellemezte; a jelentősebb elméleti nírások külföldi véleményeket ismertettek. Vörösmartyék fölsorakoztak Széchenyi társadalmi reformjai mögé. 1828-1832 között rendszerint itt jelent meg az első tudósítás Széchenyi javaslatairól. 1833 januártól Horvát István lett a szerkesztő, aki a Tudományos Gyűjteményt tudománytalan őstörténeti mániájának a szolgálatába állította. 1837 januártól a szerkesztést a kiadó Károlyi István vette át, aki minden elvi elképzelés nélkül szerkesztette a lapot megszűnéséig. Hanyatlása ellenére a Tudományos Gyűjtemény 1817-1832 közt szellemi életünk legfontosabb fejlődésfolyamatait foglalta magába.
Katona József írásai a Tudományos Gyűjteményben:
Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? (1821)
A kecskeméti pusztákról (1823)
Tudományos Gyűjtemény 