Címek részletes adatai
Súgó

Cím Lestár PéterHelyismereti adatok
Nevek Lestár Péter (polgármester) (1819-1896)
Tárgyszavak Kecskemét; Helyi személy; Polgármester; 19. század;
Kivonat Születése: Kecskemét, 1819. jan. 18.
Halálozása: Kecskemét, 1896. máj. 31.
Ügyvéd, polgármester
Elemi és középiskoláit Kecskeméten, a jogot Pozsonyban végezte. 1842-ben tette le ügyvédi vizsgáját, 1848-ig itthon ügyvédeskedett. 1848-ban népfölkelőnek állt, majd a város által kiállított önkéntes gyalogos század főhadnagya lett. Harcolt a pákozdi és a schwechati csatákban. Századossá léptették elő, és megkapta a másodosztályú vitézségi érmet. A szabadságharcot Komárom városában küzdötte végig, a kapituláció után hazajött. 1855-ben lépett a város szolgálatába mint árvapénztári ellenőr. 1860-ban gyámhatósági ülnök, 1861-ben városi tanácsnok, 1862-től 1867-ig közgyám volt. Ezután megvált a hivatali pályától és újra ügyvéd lett. Mint ügyvéd is a közélet egyik alakítója volt. Az ő javaslatára alakult meg Kecskeméten a Takarékpénztár Egyesület, melynek 1867-től igazgatósági elnöke, 1872-től igazgatója volt. Ő építtette fel a Takarékpénztár épületét is 1876-ban, 1869-ben a Gazdasági Gőzmalom Rt. igazgatósági elnökének is megválasztották. Hosszú ideig volt a kaszinó elnöke, az Olvasókör választmányi tagja, majd elnöke. Két évig az 1867-ben alakult Honvéd-egylet elnöki tisztét töltötte be. A Deák-párt híve, majd a balközép és a Deák-párt helyi fúziója után a megalakult Szabadelvű Párt kecskeméti vezérévé kiáltották ki. 1867-től haláláig tagja volt a város közügyeit irányí képviselőtestületnek. 1880. október 28-án, 61 éves korában Kecskemét polgármesterévé választották. A város pénzügyeinek rendezése után tervszerűen látott hozzá a városfejlesztési program megvalósításához. A filoxéramentes homokon elősegítette a szőlőtermesztés kibontakozását, 200 holdas városi szőlőtelepet hozott létre. Városrendezési tervének keretében a városközpontban egy nagy piactér kiépítését kezdte meg. Az ő polgármestersége alatt épült fel a színház és a városháza. Helyiérdekű vasútvonalak létesítésével a vidéket bekapcsolta a város kereskedelmébe: 1895-ben Kecskemét-fülöpszállási, 1896-ban Kecskemét-tiszaugi vonal átadására került sor. Megkezdődött a város csatornázása, ártézi kutak fúrása, s a városi villanytelep létesítése. Városi és pusztai iskolák épültek, 1894-ben megnyílt a városi zeneiskola. Haláláig volt Kecskemét polgármestere.

Adatforrás: Kecskeméti életrajzi lexikon .- 166-167. p.
Kapcsolódó címek Lásd még (cím): 395/2002. (V. 29.) KH. sz. határozat: Sikari Kovács Béla képviselő indítványa - Petőfi Sándor 1843-as szálláshelyének és Lestár Péter szülőházának emléktáblával történő megörökítése ügyében
Lásd még (cím): 392/2002. (V. 29.) KH. sz. határozat: Dr. Szécsi Gábor polgármester indítvány - emléktábla elhelyezése Lestár Péter szülőházán

© OCLC (UK) Ltd