Radó Vilmos
RADÓ VILMOS
Színész, rendező, színházigazgató
A Kecskeméti Televízió felvétele >>
Sümegen született 1913. november 30-án. Színészcsaládból származik: hét testvére közül hatan színészek lettek, édesapja, bátyja, sógorai a háború előtt színházigazgatóként dolgoztak. Unokahúga, Radó Denise is színész-rendező lett. Ő maga is a színészi pályára készült, már 1929-ben színpadon állt. Legnagyobb szerepálma Lucifer és a Liliom voltak. Apja, Radó Béla társulatában játszott, majd Debrecenbe szerződött (itt saját vallomása szerint Lucifer szerepéért pénzt adott a főszereplőnek, hogy az jelentsen beteget az előadásra, de mikor ő került a helyére, a súgó szövegét félrehallotta, ezért elvették tőle a szerepet). 1931-ben kapott színészi oklevelet, majd 1945-ben rendezői képesítést szerzett. Sógora kecskeméti magántársulatához került, melyet 1947-ben (sógora nyugdíjba vonulása után) vett át és az államosításig, 1949-ig vezette. A társulattal egy évben tíz-tizenkét városban, községben léptek fel. Saját színházat is alapított 1949-ben egy volt katonatársa segítségével, akinek a háborúban megmentette az életét. Magánszínházával az utolsó előadásukat Baján tartották. 1949-ben államosították a színházat, neki pedig a kecskeméti színháznál ajánlottak állást. Így lett a Katona József Színház gazdasági igazgatója. Ezt a posztot azonban nem sokáig töltötte be, mert nem értett a gazdasági ügyek vezetéséhez. Egy ideig művészeti, illetve szervezőtitkárként dolgozott. Amikor az akkori igazgatót, Radványi Lászlót bíróság elé állították és elítélték, a minisztérium új igazgató jelöltjét a társulat elutasította és Radó Vilmost akarták a színház direktorának.
Az igazgatói állást végül is elfogadta és 1958-tól vette át a kecskeméti színház vezetését. Igazgatásának 16 éve alatt a színház számos ősbemutatót tartott, egy évadban általában 2-3 előadást. Direktorsága alatt az első előadás az 1958 őszén bemutatott Váljunk el című darab volt. Radó Vilmos rendszeresen látogatta az írókat, újságírókat és felkérte őket egy-egy darab megírására. Így repertoáron voltak pl. Raffai Sarolta, Gyárfás Miklós, Galgóczi Erzsébet, Reményik Zsigmond, Végh Antal, Timár Máté darabjai. Nagy gondot fordított a színészek kiválasztására is, különösen figyelt az új tehetségekre, ezért fiatal színészek vizsgaelőadásait és más színházak premierjeit is látogatta és számon tartotta. Sok, később híres színész és rendező kezdte pályáját keze alatt: nála indult pl. Latinovics Zoltán, Sass József, Moór Marianna és Galambos Erzsi is. A színház igazgatása alatt a szerepalakítások közül Dévay Camilla Szent Johannáját és Stuart Máriáját, valamint Latinovics Zoltán Liliomját tartotta a legjobbaknak, az előadások közül Bródy Tanítónőjét, Maugham Esőjét és Kisnyevszkij Optimista tragédiáját nevezte meg a legsikeresebbeknek. Igazgatói regnálásának utolsó bemutatott darabja az 1972/73-as évad végén a Disszidálni Pestre is lehet című nyári előadás volt. Bár volt rendezői végzettsége, csak kevés darabot rendezett, ezeket is kecskeméti igazgatósága előtt.
1974-ig, nyugdíjba meneteléig volt a kecskeméti színház igazgatója, de ezután is figyelemmel kísérte a színház munkáját.
A kecskeméti színház örökös tagja, 1984-ben érdemes művész kitüntetést kapott.
A kecskeméti színház több alkalommal is gálaesttel köszöntötte színidirektort. Sághy Gyula Filmrendező pedig portréfilmet készített Radó Vilmosról Az örökös igazgató címmel. 2001-ben hunyt el, amikortól színtársulat is működik Kecskeméten Radó Vilmos neve alatt Turpinszky Béla színművész vezetésével.
Elismerései:
Kecskeméti Katona József Színház Örökös tagja és örökös színidirektora (1984)
Érdemes Művész (1984)
Kecskemét Város Díszpolgára kitüntető cím (1993)
Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje, polgári tagozat (1994)
Emlékhelyei Kecskeméten:
2008-ban az Európa Jövője Egyesület a kecskeméti Delikatesse presszóban a direktor törzsasztalánál emléktáblát és Bahget Iskander két fényképét helyezte el. Az egyiken Radó Vilmos, a másikon a kecskeméti színház látható.
A Kecskeméti Televízió felvétele
A Katona József Színház Társulata a 2009/2010 évadzáró társulati ülésén a színház melletti közparkban 3 db emlékfát ültetett Radó Vilmos, Ruszt József és Gábor Miklós emlékére. Az emlékfák mellett 40 X 40 cm méretű süttői csiszolt mészkőlapra vésve emléktáblát helyeztek el.
A Kecskeméti Televízió felvétele
Róla szóló cikkek, források:
Radó Vilmos hetvenöt éves
In: Új tükör. - 20. évf. 51. sz. (1983. dec. 18.), p. 43.
A színháztulajdonos / Borzák Tibor
In: Szabad föld. - 43. évf. 15. sz. (1987. ápr. 10.), p. 12.
Aki mindenki drága Vili bácsija - volt : Az ember gyarló és esendő / Koloh Elek
In: Jelenvaló. - 2. évf. 6. sz. (2001. ápr. 26.), p. 1-4.
In: Jelenvaló. - 2. évf. 6. sz. (2001. ápr. 26.), p. 4.
In: Jelenvaló. - 2. évf. 6. sz. (2001. ápr. 26.), p. 1.
In: Jelenvaló. - 2. évf. 6. sz. (2001. ápr. 26.), p. 1, 3, 5.
In: Magyar hírlap. - 34. évf. 93. sz. (2001. ápr. 21.), p. 15.